MÁV-menetrend: van, aki hiába várta a beígért fejlesztést

Tegnapi bejegyzésünkben azt mutattuk be, milyen sok utast ért hátrány a hidasnémeti és az ózdi vonalon azáltal, hogy a döntéshozók sem a lakossággal, sem az önkormányzatokkal nem egyeztettek az új menetrend beveztése előtt. Ma pedig két olyan térségről lesz szó, ahol rég óta hiába várják a beígért fejlesztéseket az ingázók.

Budapest–Hatvan–Gyöngyös: nem látszik az évek óta tartó kálvária vége

A 80a vasútvonal felújításával együtt járó, évekig tartó felfordulást és pótlóbuszozást azzal magyarázták a lakosságnak, hogy az majd lehetővé teszi a járatsűrűség növelését, a menetidő csökkentését és közvetlen vonatok indítását Gyöngyösre. Ezek az felelőtlen ígéretek voltak: pont a legszűkebb keresztmetszethez, a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti szakaszhoz nem nyúltak, így a vonal kapacitása nem nőtt. Itt a harmadik vágány megépítésére még éveket kell várni. Ugyanakkor még a jelenlegi lehetőségekhez képest is számos hiányossága van a bevezetett új menetrendnek, melyeket azonnal orvosolni kell.

A Gödöllő–Hatvan szakasz utasai számára a járatsűrűség egyedül a hétköznap délutáni időszakban, Budapest felől nőtt, ekkor félóránként közlekednek az egri InterRégió és a Z80-as zónázó vonatok. Minden más időszakban viszont csökkent a választható vonatok száma, mivel a félóránkénti S80-as személyvonatok Budapesttől már csak Gödöllőig járnak. Ezzel azok jártak rosszul, akik a vonal külső szakaszáról Budapest külvárosi állomásaira (néhány reggeli és késő esti vonatot leszámítva) már csak gödöllői átszállással tudnak utazni, ahol negyed órát kell várakozniuk. A menetidő Budapest–Hatvan között a korábbi ígérettel szemben nemhogy nem csökkent, de néhány perccel még nőtt is az InterRégiók plusz megállói miatt, nem függetlenül attól, hogy a felújított pályán egyelőre nem emelték fel a vonatok engedélyezett sebességét.

A Hatvanból és térségéből Miskolcra utazókat azáltal éri hátrány, hogy megszűntek a sátoraljaújhelyi sebesvonatok, ezért már csak füzesabonyi átszállással tudnak utazni. Ebben a viszonylatban kiváló megoldást jelentene, ha az InterCity-k megállnának Hatvanban, melyet a helyiek már régóta kérnek, és ugyan a vonatok menetidejébe is beleférne, az illetékesek mégsem oldották meg ezt a problémát.

Hévízgyörk és Galgahévíz megállóhelyet sem lenyelni, sem kiköpni nem sikerül a döntéshozóknak: mindkettő meglehetősen távol, több mint egy kilométerre található a településközponttól, így a vasút nem jelent vonzó alternatívát az ingázóknak, ennek ellenére az itt található peronokat több százmillió forintért újjáépítették. Mostantól azonban tessék-lássék módon, hétköznap csak csúcsidőszakban, hétvégén hajnalban és késő este állnak meg a vonatok, miközben a közeli Bagon az – elvileg a vasúthoz csatlakozó járatok számára épült – buszfordulót semmire nem használják.

A gyöngyösiek számára semmilyen előrelépést nem hozott az új menetrend: továbbra sincs közvetlen vonat Budapestre, pedig ez a gyakran dugóba kerülő távolsági buszok kedvező alternatívája lenne. Ráadásul a reggeli első vonattal nem lehet munka-/iskolakezdésre Budapestre érni, az esti utolsó vonat pedig már fél nyolc előtt megérkezik Gyöngyösre. Emellett a vonal utasai még mindig egy fél évszázados járművekből álló ingavonat kétes kényelmét élvezhetik.

Álláspontunk szerint minél hamarabb be kell vezetni a következő változtatásokat:

  • az InterCity-k álljanak meg Hatvanban;
  • indítsanak közvetlen zónázó vonatokat Gyöngyös és Budapest között.

A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső forgalomirányítási gyakorlatának felülvizsgálatával biztosítható bizonyos időszakokban a jelenleginél minimálisan több vonat közlekedtetése, az említett harmadik vágány megépítése után pedig további fejlesztésekre is szükség van (pl. közvetlen vonat Jászberénybe).

Emellett a vasúti beruházásokat a jövőben komplex módon kell kezelni, hogy a projekteknek ne pont azok az elemei maradjanak ki vagy valósuljanak meg késve, amelyek az utasok számára a legtöbb hasznot hoznák. A lakosság felé nem szabad felelőtlen ígéreteket tenni, helyette már a munkálatok megkezdése előtt közölni kell, pontosan mikor, milyen menetrendre számíthatnak.

Tisza-tó térsége: továbbra is alibimenetrend

A MÁV-Start azt ígérte, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordít a Tisza-tóhoz utazó kerékpáros turisták igényeire, ennek ellenére a menetrend továbbra is meglehetősen szegényes a térségben: a Kál-Kápolna–Kisújszállás vonalon naponta 6, Karcag–Tiszafüred között pedig csak 2 (nyári időszakban 3) vonat indul irányonként. A sűrű, kiszámítható vasúti közlekedés nemcsak a turizmus, hanem a hivatásforgalom szempontjából is számtalan előnnyel járna, ezért a 103-as vonal mentén élők petíciót indítottak, első körben napi 6 vonatpárt kérve a döntéshozóktól.

Utasok tömkelegének elégedetlensége ismét rámutat: a vasúti menetrendet transzparens módon, a lakosság bevonásával kell tervezni, az ötletszerű módosítások helyett pedig átfogó, hosszú távú regionális közlekedési stratégiát kell kidolgozni.