Tisztelt Főpolgármester Úr!
A napokban eldőlhet a pesti alsó rakpart sorsa, ugyanis ez is része annak a 60 milliárdos csomagnak, amelyről egyeztetés folyik a Kormány és a Főváros között.
Most arról kell döntenie a városvezetésnek, hogy a budapestiek egy hosszadalmas és költséges lezárás és átépítés után milyen rakpartot kapjanak vissza: olyat, ahol továbbra is autóforgalom vágja el a Dunát a várostól, vagy egy közvetlenül megközelíthető, a belváros szerves részét képező, gyalog, kerékpárral, futva, görkorival, gyerekekkel élvezhető, árnyékot adó fákkal és növényekkel beültetett közpark jöjjön létre. A döntés meghatározó lesz a következő évtizedekre, ezért kérjük a városvezetést, hogy biztosítsa a pesti alsó rakpart átmenő gépjárműforgalomtól mentes kialakítását a soron következő felújításkor.
Tavasz óta hétvégente a városlakóké a pesti alsó rakpart. A megnyitott rakpart rövid időn belül a város egyik legnépszerűbb köztere lett, az emberek már az első hétvégén birtokba vették. A Valyo mérése szerint a szeptember 19-20-i hétvégén csupán negyed óra alatt 336-an haladtak el a mérési pont előtt gyalog, futva, rollerrel, görkorival vagy biciklivel. Ez nem meglepő, hiszen a belvárosban a keskeny járdákon, parkoló és áthaladó autókkal terhelt, szennyezett levegőjű utcákon nincs sok lehetőség kellemes időtöltésre.
A belvárosi keskeny utcákba alig süt be a nap, alig van zöldfelület vagy pad, Budapest Zöldinfrastruktúra Koncepciója szerint itt csak 1-4 m2 aktív zöldfelület jut egy főre, ami a WHO által ajánlott 9 m2-t meg sem közelíti.
Érthető tehát, hogy a városlakók a belvároson kívül töltik szívesen a szabadidejüket, ami környezetterhelő autózással jár és bevételeket is máshol termel. A zöldfelületek hiánya hozzájárul a szuburbanizációs folyamatokhoz is. Az otthoni munkavégzés elterjedésével megnő az élhető szabad terek iránti igény, amit a belvárosban is biztosítani kell, hogy a városból való kiköltözési hullámot megakadályozzuk. Erre a problémára jó válasz a megnyitott rakpart, ami ráadásul közel van, a belvárosból gyalog vagy kerékpárral, de közösségi közlekedéssel is gyorsan elérhető, a víz közelsége és a dunai panoráma pedig egyedi élményt jelent minden ember számára.
A hétvégi megnyitások egyben jó kísérleti terepet adtak arra, hogy az igényeket, használatot fel lehessen térképezni, és az is bebizonyosodott, hogy a hétvégi megnyitások miatt nem omlott össze a város közlekedése.
A Medián közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 59%-a támogatná az alsó rakparti gépjárműforgalom teljes megszüntetését, és csak 37% ellenezné azt.
A Főváros is kikérte a városlakók véleményét az alsó rakpart jövőjével kapcsolatban. A kérdőívet 3457-en töltötték ki. A kitöltők 74%-a szerint a rakpart elsődleges szerepe a kikapcsolódás biztosítása kellene legyen, és csak 20% szerint az autós közlekedés biztosítása. A válaszadók 79%-a támogatná a rakpart gyalogosbarát megújítását. A legtöbben zöldfelületeket, fákat, és a biztonságos kerékpározás, rollerezés, görkorizás felületeit látnák szívesen a rakparton.
Ez egybecseng Főpolgármester úr választási ígéretével is, miszerint “a pesti alsó rakpartot fokozatosan átadjuk a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára. A budai alsó rakparton szükségszerűen megmarad még az autóforgalom, de úszóműveken és a hozzájuk vezető, sűrűn elhelyezett zebrákon ott is le lehet majd jutni a víz közelébe”.
A rakpart átépítése éveket vesz majd igénybe, ezalatt az idő alatt egyáltalán nem lesz használható. Többször bebizonyosodott már, hogy építkezések, lezárások idején az autóforgalom igazodik a megváltozott feltételekhez: a közlekedő emberek más útvonalat, vagy más, környezetbarátabb közlekedési módot választanak. Egy ilyen hosszabb ideig tartó lezárás időtartama alatt a városlakók megváltoztatják szokásaikat, alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez. Így volt ez a 4-es metró építésekor, a Margit híd és a Szabadság híd felújítása, a metrópótlások, a budai főgyűjtő csatorna vagy a Kossuth Lajos utcai távhővezeték építése idején. Jó példa a Kecskeméti utca–Petőfi Sándor utca forgalomcsillapítása: az átmenő forgalom megszüntetésével, a közterek átépítésével élhető városi környezet jött létre, és nem omlott össze a belváros közlekedése. Hiba lenne az átrendeződés után ismét autók közlekedtetésére használni az egyedi adottságokkal bíró Duna-partot, és a közúti kapacitás visszaadásával növelni a gépjárműforgalmat.
A Tarlós István polgármestersége alatt készült tervek megvalósítása esetén a belváros és a Duna között továbbra is nehezen áthatolható határt fog képezni az autóforgalom. Ha tiszta levegő helyett kipufogógáz és zaj, park helyett egy térköves sáv, rendezvényterek helyett 2×1 forgalmi sáv foglalja a helyet, az nem a városlakók érdekeit fogja szolgálni.
A Főváros kikérte a városlakók véleményét, a budapestiek pedig elmondták, hogy nem autóforgalmat, hanem közösségi teret szeretnének a Duna-parton. Ezzel felhatalmazást adtak a városvezetésnek arra, hogy kiálljanak egy élhető és zöld rakpart mellett.
A levelet megfogalmazó szakmai és civil szervezetek támogatják a Fővárost e vízió megvalósításában a rakpart felújítása során, és ezúton kérik Főpolgármester urat, hogy ezt képviselje a pesti alsó rakpart jövőjének meghatározásakor.
Köszönettel:
- Budapest Bike Maffia
- Civilek a Palotanegyedért
- C8 Civilek Józsefvárosért
- Energiaklub
- FÁK a Rómain
- Fridays for Future Budapest
- Greenpeace
- Harmónium Egyesület
- Járókelő Közhasznú Egyesület
- Kortárs Építészeti Központ
- Kulcs a Városhoz
- Közlekedő Tömeg Egyesület
- Közösségfejlesztők Egyesülete
- Levegő Munkacsoport
- Magyar Kerékpárosklub
- Magyar Közlekedési Klub
- Mindspace
- Miutcánk
- Rehab Critical Mass
- Színes Erzsébetváros
- Újlipótváros – Szuperblokk
- Valyo – Város és Folyó Egyesület
- Város és Mobilitás Intézet
- Velo Budapest
Hivatkozások:
A Főváros kérdőíve az eredményekkel.
Budapest Zöldinfrastruktúra Koncepciója – zöldfelület-intenzitás a 14. oldalon Petőfi Sándor utca a forgalomcsillapítás előtt és után.
