Veszélyben a sűrű, ütemes vasúti közlekedés Budapest és Szeged között

A MÁV és a minisztérium harca miatt csúszik a jövő évi menetrend meghirdetése

Mint általában, idén is év végén történik meg az éves menetrendváltás a vasúton: december 15-én számos változás lép majd életbe országszerte. A hatályos előírások szerint a megrendelő Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) valamint a szolgáltató MÁV-Startnak egy hónappal előre kell közzétennie az új menetrendet – vagyis november 15-én (pénteken) letelt a határidő, mégsem hirdettek ki semmit.

Több forrásból is megerősített információink szerint a késlekedés oka az ITM vezetői és a MÁV közötti szembenállás. A legfelsőbb kormányzati szinteken ugyanis az az elvárás, hogy a jelenleginél rövidebb menetidejű InterCity-ket kell közlekedtetni Budapest és Szeged között minél hamarabb, az ITM vezetése pedig mindezt a mai, óránkénti ütemes menetrendi struktúra szétverésével kívánja elérni. Terveik szerint napi 2 pár gyorsított, kevesebb helyen megálló InterCity járna a két város között, melyek így a mai 2 óra 22 percnél mindössze 7-8 perccel hamarabb érhetnek célba.

Azonban a jelentős részén egyvágányú vasútvonalon nem lehet mindezt veszteségek nélkül megtenni: néhány véletlenszerűen kiválasztott IC gyorsítása csak a többi IC különböző mértékben, akár 15-20 perccel történő lassítása árán lehetséges. (A szembejövő vonatoknak már az előző állomáson félre kell állnia, amelyek így aztán átadják a menetidő-többletet a következő vonatnak, és így tovább.) A szegedi vonalon utazók ma egész nap minden óra azonos percében, azonos menetidővel, kiszámíthatóan indulhatnak útnak vonattal – ezután átláthatatlan struktúrában, rendszertelenül közlekedő járatok jutnának nekik. A köztes városok (Kecskemét, Kiskunfélegyháza, stb.) utasai pedig nemcsak az ütemesség szétverése miatt járnának rosszul, hanem kevesebb közvetlen vonatuk is lenne a főváros felé. Az ütemtől eltérően közlekedő vonatok esetén a csatlakozások is nehezebben biztosíthatók – ezek vagy elvesznek, vagy a csatlakozó vonalak menetrendje is felborul. Mindezek összességében rontják a vasút versenyképességét, hiszen aki a jelenlegi stabil kínálat helyett csak két kirakatvonat és idegtépő várakozások közül választhat, az könnyen az autónál fog kikötni.

Jelenleg a MÁV és az ITM közös álláspontjának hiánya késlelteti a menetrendek meghirdetését. Nem világos még ugyanis, hogy a kormányzati igények átgondolatlan kiszolgálása pontosan hány vonatnál, és milyen mértékű menetidő-növekedést okoz, illetve mennyivel drágítja a vasútvonal bonyolódó üzemeltetését. A vasúttársaság pedig – dicséretes módon – az utasok védelme érdekében nem hajlandó a feleslegesen lassuló, ütemtelen menetrend bevezetését vállalni.

Egyesületünk álláspontja szerint a közlekedéspolitikai vezetőknek az lenne a legfontosabb feladata, hogy a vasút gyorsítására vonatkozó, tulajdonképpen örvendetes kormányzati törekvéseket és az utasok valós érdekeit képesek legyenek összhangba hozni. Teljességgel elfogadhatatlan az, ha a fentről jövő politikai kívánalmakat kritika nélkül végre akarják hajtani, és meg sem próbálják felmérni a döntések hátrányait. Sajnos jelenleg úgy tűnik, hogy az illetékesek nem tudják helyes intézkedésekre lefordítani a kormányzati szándékot és fogalmuk sincs, hogyan lehetne valóban versenyképesebbé tenni a vasutat. Így az ilyen ad-hoc ötletek végül csak ártanak az utasoknak – miközben az ő szívatásuk valószínűleg a beavatkozás kitalálóinak sem érdeke. Ha a kormány valóban gyorsítani szeretné a vonatokat Szeged és Budapest között, akkor inkább a Kiskunfélegyháza–Szeged szakasz felújítására kellene koncentrálni, mely minden vonatnak 15-20 perc időnyereséget jelentene – az erre vonatkozó tervezési közbeszerzést viszont épp a közelmúltban vonták vissza.

Mindezen felül a menetrend meghirdetésének csúszása is rendkívül káros. Miközben szerencsésebb országokban már mindenütt közzétették a menetrendeket és elindult a jegyértékesítés a december 14. utáni időszakra is, addig nálunk továbbra sem lehet előre tervezni a karácsonyi időszakra. Ha jó előre bemutatnák és társadalmi egyeztetésre bocsátanák az éves menetrend-tervezeteket (ahogy az például Csehországban már szeptember közepén megtörténik), akkor az ilyen ellentmondásos ötletek megvitatására is lenne elég idő, és nem az utolsó pillanatban, a háttérben zajló harcok miatt lépnék túl a törvényben megszabott határidőt.

Ezúton is kérjük Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, valamint Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, hogy álljanak el a tervezet megvalósításától, és haladéktalanul tegyék lehetővé az új menetrend meghirdetését!