A tavalyi mélypont után tovább csökkent a MÁV-Start üzemképes, a nem villamosított vasútvonalakat kiszolgáló dízel-motorvonatainak száma. Amint a vasúttársaság közérdekű adatigénylésünkre kiadott járműállományi adataiból kitűnik, a járműhiányra hivatkozva elrendelt vasútbezárások sem voltak képesek a MÁV dízeljármű-gazdálkodását konszolidálni, az előző éveknél kisebb mértékben ugyan, de tovább csökkent a forgalomba adható dízelmotorvonatok száma. A három évvel korábbi állományhoz viszonyítva így is mellbevágó a változás: ma a vasúttársaság 12%-kal kevesebb dízelmotorvonatot képes forgalomba adni.
A járművek rendelkezésre állása továbbra is siralmas: a MÁV-Start legkorszerűbb dízel-motorvonatainak számító (de így is több, mint 20 éves) Desirók harmadát, a még szintén korszerűnek tekinthető (magaspadlós, de klimatizált) Uzsgyik 40%-át, a nem villamosított fővonalakon a távolsági vonatokat továbbító, de már 50 éves M41-es (Csörgő) dízelmozdonyok több mint felét nem sikerül napi forgalomba adni. Mindez természetesen az utasok bőrére megy: jelen poszt publikálásakor is van olyan vasútvonal (Vésztő-Gyoma), ahol a vonatok többsége helyett már hetek óta rendszeresen pótlóbuszokat kell beállítani, mert egyszerűen nem jut rájuk jármű.
Ugyancsak döbbenetes képet mutat az az egyesületünk által megszerzett statisztika is, ami a 2021 januárja óta az egyes hónapokban járműhiba okán kimaradt vagy autóbusszal pótolt mellékvonali (3xxxx vonatszám-tartományba eső) vonatok számát mutatja. Az addig mérsékelt helyzet Lázár János közlekedési miniszterré kinevezését követően kezdett rohamos romlásba, az üzemképtelen motorvonatok miatt busszal pótolt vonatok száma kilőtt, a mélypontot jelentő 2023. júniusban 15-ször annyi mellékvonali vonat maradt ki (856), mint egy évvel korábban (56). Az utolsó pillanatban kimaradt vagy operatív pótlásra szoruló vonatok száma csak a tavalyi év végére esett vissza a 2022-es szintre (havi 100 alá), ám ezt csak olyan áron sikerült megvalósítani, hogy a vasútbezárások keretében jelenleg havi közel 3000 vonat marad ki, vagy pótolja alapértelmezetten is autóbusz.
Ahogy megszokhattuk, új vagy akár használt dízeljárművek beszerzése helyett a döntéshozók inkább újabb mellékvonalak bezárásával oldanák meg a helyzetet: a MÁV felsővezetésének tagjai szakmai fórumokon ezt már meglepően nyíltan hangoztatják is. Nem csoda, hogy így tesznek, a fölöttük tulajdonosi jogköröket gyakorló Lázár-minisztérium a jelek szerint nem kívánja az ország polgárainak és a vidéki régiókban élőknek az érdekeit érvényesíteni. Noha több megoldás is mutatkozna a helyzet megoldására: másokkal együtt a Közlekedő Tömeg is rendszeresen felhívja a döntéshozók figyelmét eladósorban levő használt, de modern és jó állapotú dízelmotorvonatok vásárlásának, vagy magánszolgáltatók bevonásának lehetőségére. Mivel egyik megoldás sem jelentene jelentős terhet a költségvetés számára, a súlyosbodó dízeljármű-helyzet és a várható vonalbezárások mögött kizárólag politikai döntést lehet sejteni. Erre a feltételezésre erősít rá az áprilisban kiszivárgott levél mellett az a tény is, hogy a MÁV-Start a napokban újra előzetes piaci konzultációt indított 95 darab új villamos motorvonat beszerzése ügyében, azonban az újonnan csak ráhordónak nevezett mellékvonalakra szánt járművek beszerzéséről továbbra sincs szó, hiába jelentik ezek a vasútvonalak a Start hálózatának több, mint felét.
A versenyképes közösségi közlekedés módszeres lepusztítása újabb tünete annak a folyamatnak, hogy a kormányzat elengedte a vidéki Magyarország kezét, ami ellen a Közlekedő Tömeg Egyesület határozottan tiltakozik és erre buzdítja az érintett településeket képviselő tisztségviselőket is.
