Ma, június 6-án vezették be a járványhelyzet ürügyén azt az ideiglenesnek mondott menetrendet a regionális vasútvonalakon, amely sok tízezer vidéki magyar embert hoz az eddiginél sokkal nehezebb helyzetbe: 34 vasútvonalon egy-két járat kivételével törölték a vonatokat, a szerelvényeknél is lassabb pótlóbusz is csak egy részük helyett indul, máshol vonatpótlás nélkül szűnik meg az eddigi szolgáltatás. A korábbi csatlakozások nem teljesülnek, kerékpárt nem lehet szállítani, átláthatatlan lett a közlekedési rend és a díjszabás, a vonatok és buszok pedig sok helyen teljesen máshol állnak meg, néha ráadásul felváltva közlekednek.
Mindez nyilvánvaló ellentétben áll nemcsak a szakmai szempontokkal, hanem a kormány vidékfejlesztési politikájával is. A Magyar Falu Program, a falusi CSOK, az ipari beruházások támogatása és a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek kijelölése is a magyar vidék népességmegtartó erejének és gazdasági jelentőségének növelése érdekében hozott intézkedések, melyek a járvány kapcsán hátrányosabb helyzetbe kerülő lakosság számára még nagyobb segítséget jelentenének. Épp ebben az időszakban és épp a járványra hivatkozva szüntették meg a legtöbb vasúti járatot, amely hatalmas önellentmondás és beláthatatlan, de egyelőre még nem visszafordíthatatlan következményekkel bír. Könnyen belátható, hogy a lakosság alapvető mobilitásának biztosítása nélkül a kormányzati támogatások nem sokat érnek: senki nem alapít szívesen családot olyan településen, ahonnan a gyerekek nem juthatnak el önállóan iskolába; hiába jönnek létre új munkahelyek, ha már a szomszéd járásból is komoly kihívás autó nélkül eljutni oda; a turisztikai térségeket kerékpárral felfedezni vágyók aligha választanak olyan úti célt, ahova naponta csak egy vonat jár, az is hajnalban vagy késő este.
❓ Eddig úgy tűnt, a kormány számos beruházás finanszírozásával is a vasútfejlesztés folytatása mellett tette le a voksát: érkeznek az emeletes motorvonatok, zajlik a Budapest–Hatvan és a Budapest–Pusztaszabolcs szakaszok újjáépítése (még ha e felújítások nem is mentesek vitatható elemektől). Színvonalas ráhordó hálózat nélkül azonban az országos fővonalak sem életképesek, így annak lezüllesztése a nagyberuházások létjogosultságát is kérdésessé teszi. Elindult az innovatív akkumulátoros hibrid motorvonatok beszerzése, viszont az ezek potenciális alkalmazási területének számító Székesfehérvár–Komárom és Komárom–Esztergom vonalak is bekerültek a lezüllesztett, érdemi közlekedés nélkül maradt vasútvonalak listájába.
A furcsa ellentmondás magyarázata a témát jól ismerő forrásaink szerint, hogy a járatritkítások tervezése során még a vidékfejlesztésben illetékes szervekkel sem történt egyeztetés, az tulajdonképpen az ITM háttérszervezete, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) szakértő beosztású dolgozóinak partizánakciója volt, majd érthetetlen módon Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár jóváhagyta.
Bár a MÁV vezetésének egyes tagjai és bizonyos minisztériumi döntéshozók részéről már korábban is többször felmerült, hogy a regionális vasutak elöregedett járműállományának és a pályafenntartás hiányos finanszírozásának problémáját megfizethető fejlesztések helyett vonalbezárásokkal “oldanák meg”, egymástól független elmondások szerint a szolgáltatási színvonal mostani lerontásának kidolgozója a KTI Személyszállítási Közszolgáltatási Igazgatósága. Az ottani illetékesek a regionális közlekedés területén elsősorban a buszokban látják a jövőt, míg a vasutat, még a komoly potenciállal rendelkezőt is méltatlanul alulértékelik. Ők ezúttal úgy ítélték meg, a járványhelyzet kiváló ürügyet jelent arra, hogy lépjenek: kapkodva kidolgozták a járatritkítás szakmaiatlan, bármiféle logikát nélkülöző koncepcióját, mely több mint 200 magyar település lakosságának életét nehezíti meg közvetlenül, ráadásul semmiféle költségmegtakarítással nem jár. Sajnos a józan érvek hiánya ellenére Mosóczi László államtitkárt is megvezették vagy meggyőzték a “járványügyi menetrend” szükségességéről. A KTI érintettjei sokkal messzebbre mentek, mint 2007-ben vagy 2009-ben, a mától érvényes járatmegszüntetések révén összefüggő térségektől vették el a komplett vasúti közlekedést. Békés és Csongrád-Csanád megyében a városokat is összekötő mellékvonali vasúti rendszer szinte kompletten eltűnt, de a Nyírségben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem sokkal jobb a helyzet.
A történtek rámutatnak ismét, mint már oly sokszor: eszetlen kapkodás és fércmunka helyett sürgősen felülvizsgálatra szorul a regionális közlekedés szervezésének, állami megrendelésének és üzemeltetésének rendje. Elfogadhatatlan, hogy bármiféle társadalmi egyeztetés nélkül, a menetrendi meghirdetés minden jogszabályát is áthágva egy előnyökkel gyakorlatilag nem rendelkező menetrendet vezetnek be, és azt a lakosság és a közlekedésben érintettek jó része elől is az utolsó napig titkolják. Az eredmény pedig mind a szakma, mind a felelős döntéshozók szempontjából vállalhatatlan, a KTI-ben, amely a közlekedés fejlesztéséért lenne felelős, legfeljebb a tudatos rombolás miatt bonthatnak ma pezsgőt, ezzel a nagy múltú intézet szellemiségét is besározzák. A KTI magyar embereknek kárt okozó munkatársainak a továbbiakban nincs helye a közlekedésszervezés területén, ahogy Mosóczi László államtitkár is végleg leírta magát a koncepció felelőtlen jóváhagyásával.
❗ Most még van lehetőség a döntés visszavonására és a következmények azonnali levonására, hisz megoldás továbbra is karnyújtásnyira van. Már többször megírtuk, melyek a fő problémák és mi szükséges egy valóban működő regionális és térségi közösségi közlekedési rendszerhez. Ideje elindulni ebben az irányban, melyhez a Közlekedő Tömeg Egyesület minden segítséget megad.
✍️ 📃 Kérjük, ha Te is elégedetlen vagy a járatmegszüntetésekkel és -ritkításokkal, jelezd a minisztériumnak, választókerületed országgyűlési képviselőjének és településed polgármesterének is, továbbá írd alá petíciónkat!
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ügyfélszolgálatának email-címe: [email protected]
