Egyesületünk már több alkalommal foglalkozott a Budapest-Hatvan vasútvonal felújításának problémáival. A felújítás elkészült, azonban – ahogy várható volt – az utasok több év kellemetlenségei és 200 milliárd forint elköltése után sem tapasztalhatnak érdemi változást. Írásunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen tényezők vezettek a projekt ilyen mértékű félresiklásához, valamint hogy mikor várható a tavalyra ígért menetrendi fejlesztések megvalósítása.
Mi történt három év alatt?
A 80a vonal Rákos-Hatvan szakaszának felújítása eredetileg két évet vett volna igénybe, és 2020 decemberében kellett volna azt átadni. A projekt kivitelezése azonban egyéves csúszás miatt csak idén december 12-re készült el hivatalosan. Három év alatt a pálya teljes rekonstrukciója mellett számos állomást és megállóhelyet újítottak fel Rákos és Hatvan között, valamint egy új megállót is létrehoztak Budapest területén belül Akadémiaújtelep néven. Az elvégzett munkálatok nagyjából 200 milliárd forintot emésztettek fel.
Mit ígértek?
Számtalan ígéret hangzott el a projekt megkezdésekor: gyorsabb járatokat és sűrűbb menetrendet ígértek az utasok számára, valamint a pályasebesség 160 km/h-ra emelését. Utóbbinál nem volt megfelelő tájékoztatás az utasok felé arra vonatkozóan, hogy a pálya paraméterei csak Aszód és Hatvan között teszik lehetővé ezt a sebességet, ezért ezt sokan – jogosan – félreértelmezték. Egyelőre a 120 km/h-s menetsebességet sikerült elérni az említett szakaszon. Közvetlen gyöngyösi és jászberényi zónázó vonatokat ígértek, amik szintén nem valósultak meg.
Mi nem történt meg?
A projekt több elemét költségcsökkentésre hivatkozva kihúzták. Az állomási vágányok száma a korábbihoz képest csökkent (például Tura állomást megállóhellyé minősítették vissza), ezzel növelve a zavarérzékenységet, azonban ami még fájóbb, a Budapesten belüli szakaszon sem épült meg a projekt keretében a harmadik vágány. Erre a zavarok könnyebb kezelése mellett azért lett volna szükség, hogy a belső szakaszon sűrűbb követés jöhessen létre, Gyöngyösre és Jászberénybe pedig közvetlen zónázó vonatok indulhassanak Budapestről. Tévhit, hogy a projekt Rákostól Hatvanig ért: ugyanis épp Hatvanig nem jutott már el a felújítás. A forgalmas csomópont vasútállomásán minden megmaradt a régi formájában, ráadásul a pályamunkálatok is véget értek a város területén kívül, az állomástól több mint 4 kilométerre.
Időközben külön projekt keretében elkezdődött a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti harmadik vágány építése, azonban amíg Kőbánya felső és Rákos között nem épül meg a harmadik vágány, addig a jelenlegi menetrendi struktúra módosítása sem lehetséges.
Ki járt jól a felújítással?
Az utasok közül kevesen. Mivel az új infrastruktúra nem tesz lehetővé sem sűrűbb, sem gyorsabb, sem pontosabb közlekedést, ezért ez nem is meglepő. A tavaly megváltozott menetrendi kínálatnak szonban vannak nyertesei és vesztesei, ezt a későbbiekben részletesen kifejtjük.
Mindenképpen nyertesei a felújításnak azok, akiknek az újonnan megépült Akadémiaújtelep megállóhelynek köszönhetően mostantól a vasút – akár BKK-járatokkal vagy kerékpárral kombinálva – versenyképes alternatívát jelent.
Ki járt rosszul a felújítással?
Az, aki komolyan vette a rövidebb menetidőről, kiszámíthatóbb közlekedésről és új közvetlen kapcsolatokról elhangzott ígéreteket, illetve aki napi szinten használja a vonatokat a Gödöllőn túli, korábban jobban kiszolgált állomásokról.
Hogyan változott a menetrend a felújítás előttihez képest?
Először is fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a menetrend változása nem a felújítás következménye. A sátoraljaújhelyi vonal felújításának és villamosításának befejezésével adódott a lehetőség, hogy a térség a korábbinál kedvezőbb fővárosi kapcsolatot kapjon, a hosszú menetidővel közlekedő sebesvonatok helyét a korábban csak Miskolcig közlekedő InterCityk vették át. A kétóránkénti egri gyorsok és szintén kétóránként induló sátoraljaújhelyi sebesvonatok helyett óránként indulnak InterRégió (lényegében zónázó) vonatok Egerbe. Viszont míg korábban a Gödöllő és Hatvan közötti szakaszt a Hatvanig közlekedő S80-as személyvonatok szolgálták ki, a felújítás utáni menetrendben a személyvonatokat Gödöllőig vágták vissza, innen Hatvanig az InterRégió vonatok állnak meg több helyen, viszont nem mindenhol.
Kik az új menetrend vesztesei?
A Gödöllő és Hatvan közöttre utazók többségének az eljutás lassabb és ritkább lett a főváros irányából a felújítás előtti állapotokhoz képest. Aszódra és Hatvanba az óránként kettő helyett csak óránként egy egri InterRégió vonat maradt, ezen kívül vannak olyan megállók, Hévízgyörk és Galgahévíz, amelyek felújítása nem kevés pénzből valósult meg, de csak csúcsidőben, valamint hajnalban és késő este állnak meg ott a vonatok.
A felújítás egyik legszomorúbb következménye, hogy egy olyan vasúti csomópontot, mint Hatvan, sikerült lefokozni és a csúcsidő kivételével mindössze óránként egy vonattal kiszolgálni, amelynek csatlakozása is problémás az innen elágazó salgótarjáni és szolnoki vonalak járataihoz. Hatvan révén tehát a Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu vonal és a Hatvan-Jászberény-Szolnok vonal utasai is nagy vesztesei lettek az új menetrendnek. Előbbi esetében egyébként is intenzív leépülés alatt áll a MÁV-csoport szolgáltatása: kimaradó vagy nem megfelelő járművekkel kiadott járatok és sokszor működésképtelen pályatechnika jellemzi a 81-es vasútvonal mindennapjait. Hatvan vasúti vonzáskörzetének helyzetét tovább súlyosbítja az is, hogy mivel az egykori sátoraljaújhelyi sebesvonatokat megszüntették, így a Gödöllő-Füzesabony szakaszról Miskolcra vagy azon túlra utazóknak plusz egy átszállási kényszer keletkezett.
A panaszok ellenére az idei menetrendváltástól mindössze annyi változás történt, hogy két kora reggeli Hatvan-Budapest személyvonatot zónázó vonattá minősítettek át.
Mikorra várható érdemi javulás?
A korábban ígért új menetrendi struktúra bevezetéséhez a Keleti pályaudvar és Rákosliget közötti harmadik vágány megépítése szükséges. Mivel Rákosig ugyanazon a pályán közlekednek a Budapest-Hatvan és a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal vonatai, a menetrendi kínálat bővítéséhez mindenképp szükség van a harmadik vágányra. A Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti szakasz kivitelezése már zajlik, ennek keretében új megállóhely épül a Hungária körútnál, ami átszállási lehetőséget biztosít majd az 1-es, 28-as, 37-es és 62-es villamosokra, továbbá a 9-es buszra. Ez az új átszállási lehetőség sokak számára jelenthet majd jónéhány perc időmegtakarítást 2024-től. A Kőbánya felső és Rákosliget közötti szakasz egyelőre tervezési fázisban van, így ennek elkészültéig legalább 3-4 évet kell még várnunk.
Mit lehet tenni, ami javíthatja az utasok körülményeit addig is?
– Az egyik nagy vesztesnek, Hatvannak (és környékének) a helyzetét nagyban javítaná, ha a 80a/80 vonalon közlekedő InterCity vonatok megállnának a vasúti csomópontban. Így Hatvan és Miskolc között újra átszállás nélkül lehetne utazni. Ezért helyi civilek már évek óta harcolnak (https://www.facebook.com/InterCity-vonatokat-Hatvanba-109085817319934). Az Innovációs és Technológiai Minisztérium válaszlevelei alapján a Hatvan-Miskolc vonalon lévő pályahibák egy részének kijavításával könnyen megvalósíthatóak lennének a mindössze 1-2 perces megállások úgy, hogy eközben ne növekedjen az össz menetidő. Egyesületünk továbbra is támogatja az IC-k hatvani megállását és kéri a döntéshozókat, hogy prioritásként kezeljék a pályahibák javítását és az InterCity vonatok hatvani megállását!
- A településközpontoktól viszonylag távol található, de mégis több százmillió forintból újjáépített hévízgyörki és galgahévízi megállók esetében érthetetlen, hogy csak napi néhány vonat áll meg és így kihasználatlan marad, amit fejlesztettek. Az itt élő utasokat sem szabad cserben hagyni. Átmeneti megoldásként a harmadik vágány elkészültéig rendszeres, a vasúthoz csatlakozó buszjáratokat kell ezekről a településekről indítani, amelyek Bagon – a szintén újonnan épült, de jelenleg kihasználatlan buszfordulónál – a megfelelő átszállást biztosítanák a vonatokra.
Mi a tanulság?
A hatvani vonal felújítása – a pusztaszabolcsihoz hasonlóan – jó példa arra, hogyan nem szabad vasutat fejleszteni. Költségcsökkentés címén mindkét esetben a projektnek azt a részét húzta ki a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., ami érdemi javulást hozhatott volna az utasok számára. Mindeközben súlyos pénzekért újítottak fel olyan megállóhelyeket, ahol alig áll meg vonat.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az InterCity vonatok hatvani megállását a MÁV hanyagsága akadályozza. A pályavasút feladata lenne a vasúti pálya megfelelő karbantartása, a pályahibák mielőbbi javítása. A javítások elvégzését a megrendelő, elméletben az utasok érdekeit képviselő Innovációs és Technológiai Minisztériumnak számon kell kérnie a vasúttársaságon.
Véleményünk szerint a hatvani vonalon végrehajtott “fejlesztgetés” nem alkalmas arra, hogy több embert csábítson át egy zöldebb közlekedési formára, a felújítás körüli kellemetlenségek miatt viszont sok utas elpártolt a vasúttól és tért át valamelyik közúti alternatívára, a már amúgy is nagyon zsúfolt M3-as autópálya forgalmát és a környezeti terhelést még tovább növelve.
