A Hatvan–Salgótarján–Somoskőújfalu vasútvonal utasai jogosan aggódnak egyre inkább a szakasz jövőjéért. Már több mint fél évszázada nem történt erre érdemi korszerűsítés, a ‘90-es években tervezett villamosításból, majd a 2000-es években felmerült felújításból sem valósult meg semmi. Az egykor szinte végig 80-100 km/h sebességre alkalmas pályán az állapotromlás miatt egyre szaporodnak a 40-60 km/h-s sebességkorlátozások. 2006-ban némi színvonalemelkedést hozott, hogy klímával felszerelt orosz Metrovagonmas motorvonatok álltak forgalomba a vonalon. Tavaly novemberben azonban ezektől el kellett búcsúznia az utasoknak, mert a motorvonatok kritikán aluli üzemkészsége és a MÁV-Start járműátcsoportosításai miatt ide már csak 40-45 éves “Csörgő” dízelmozdonyokból és öreg személykocsiból álló szerelvények, illetve Bz motorkocsik jutnak.
Az elavult járművek heti rendszerességgel okoznak járatkimaradásokat és jelentős késéseket, a hibás akkumulátorral közlekedő személykocsik ajtajai időnként nem nyílnak ki, a Bz motorvonatokon pedig a fűtéssel kapcsolatban akad probléma. November 4-én Pásztó állomáson egy utas a peronnal ellentétes oldalon szállt le, majd a vonat alá került, súlyos sérülést szenvedett. A baleset nem történhetett volna meg, ha korszerűbb, központi ajtóellenőrzéssel felszerelt vonat közlekedik.
A 81-es Hatvan-Somoskőújfalu vasútvonal Facebook-oldalt szerkesztő civilek az utóbbi hetekben kérdőívben mérték fel az utasok véleményét, melyet több mint ezren töltöttek ki. Válaszaikból az rajzolódik ki, hogy a térségben egyértelműen van igény a vasúti közlekedésre, nem elegendő a közúthálózatot fejleszteni. Sokan említették viszont, hogy
- az állomások nagyon elhanyagoltak, vonzóbbá tenné a vasutat, ha az állomásokon működne kulturált mellékhelyiség és fűtött váróterem, akadálymentes peronok épülnének;
- hiányolják a kedvező kapcsolatot Budapestre és Fülekre;
- szükségesnek tartják a menetidő csökkentését;
- elégtelennek tartják, hogy a hétköznapi csúcsidőt kivéve csak kétóránként járnak a vonatok;
- súlyos visszalépésként érzékelték a Bz motorvonatok forgalomba állítását;
- Salgótarjánban javítani kell a vonatok és a helyi buszok csatlakozását, akár új vasúti megállók építését is szükségesnek tartják.
Miért van szükség vonzó, versenyképes vasúti közlekedésre Salgótarján felé?
A vasútvonalon még az egyre romló állapotok ellenére sem üresen közlekednek a vonatok, köszönhetően annak, hogy több településen kedvezőbb helyen áll meg a vonat, mint a 21-es főúton közlekedő expresszbusz, így főleg a Salgótarjánba utazók számára kényelmesebb és bizonyos esetekben még az alacsony sebesség ellenére is gyorsabb megoldás a vonat.
Az ország egyik legszegényebb, magas munkanélküliséggel küzdő régiójában pedig különösen fontos lenne, hogy színvonalas közösségi közlekedéssel könnyítsék meg a munkavállalást. Ez a turizmus szempontjából sem érdektelen: a vonal több állomásáról indulnak túraútvonalak a Cserhátba, a Mátrába és a Karancs-Medves vidékre, továbbá a közelben található a Somoskői vár, Salgó vára, Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, és a Novohrad-Nógrád Geopark. A kerékpáros kirándulóknak nem alternatíva a busz, kiszolgálásuk érdekében mindenképpen a vasúti közlekedés megtartására, fejlesztésére van szükség.
Mit kell tenni?
A vasútvonal fejlesztésére számos egyszerűen megvalósítható lehetőség kínálkozik.
Az elavult dízelmozdonyos szerelvényknek és a Bz motorvonatoknak 2021-ben már nincs helye a közforgalomban. Tavaly februárban beszámoltunk a Metrovagonmas motorvonatok alacsony rendelkezésre állásáról, majd a MÁV-Start vezetőségétől azt az ígéretet kaptuk, hogy 2020. év végére már ismét nagyobb számban fognak tudni forgalomba állni, ez azonban nem teljesült. (Korábbi beszámolónk megírásakor a 2003-ban gyártott, a MÁV-Start állományában sajnos még mindig a korszerűbb járművek közé tartozó 40 motorvonat közül 24-et adtak forgalomba naponta, mára ez a szám 21-re csökkent.)
A megbízhatatlan orosz járművek tákolásánál kedvezőbb lehetőséget biztosít, hogy Nyugat-Európából folyamatosan szabadulnak fel használt, de viszonylag korszerű motorvonatok, köztük alacsonypadlós és klímával felszerelt járművek, melyek megvásárlásával a MÁV-Start hónapokon belül növelni tudná a közlekedés színvonalát. Erre már tavaly májusban is felhívtuk a figyelmet.
A kiszámítható, megbízható, mindenki számára valódi alternatívát nyújtó szolgáltatás érdekében a jövőben egész nap óránkénti közlekedést kell bevezetni. Hatvanban jelenleg 18 percet kell várni a budapesti csatlakozásra, ezt jelentősen csökkenteni lehetne, ha az InterCity-vonatok megállnának az állomáson, melynek különösebb akadálya nincsen. Szintén itt az ideje, hogy a határon túlra került, de jelentős magyar lakossággal rendelkező területek közösségi közlekedéssel is jól megközelíthetővé váljanak: a személyvonatok útvonalát legalább kétóránként meg kell hosszabbítani Somoskőújfalutól Fülekig. A határon átvezető pályaszakasz jelenleg is használható állapotban van.
A további menetidő-növekedést természetesen mindenképpen el kell kerülni. Az elmaradt pályafelújításokat minél hamarabb pótolni kell, hogy a 40-60 km/h-s sebességkorlátozások megszüntethetőek legyenek. Emellett a MÁV jelenlegi ingatlangazdálkodási gyakorlata védhetetlen, a lepusztult állomások és megállók riasztják a potenciális új utasokat. Igényes üzemeltetésre és jól megtervezett felújításokra lenne szükség.
Hazai és nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a vasútvonalakon a szolgáltatás színvonala erős összefüggésben van az utasszámmal: a korszerűbb járművek forgalomba állítása, a menetidő csökkentése, a közvetlen kapcsolatok javítása mindig ahhoz vezet, hogy többen választják a fenntartható, környezetbarát közlekedési formát. Úgy gondoljuk, súlyos hiba lenne a magyar kormány és a MÁV-csoport részéről elsorvasztani az országos fővonalakon kívüli vasúthálózatot, helyette a regionális vonalakon, így Salgótarján felé is hatékony fejlesztésekre van szükség.
