A kormány is visszakozna a vonalbezárásokból – csak a menetrend teljes visszaállítása és regionális közösségi közlekedési stratégia készítése a megoldás

Egyesületünk számos alkalommal felhívta a figyelmet, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és háttérintézménye, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) nyomására a 2007-es és 2009-es vonalbezárásoknál is drasztikusabb és értelmetlenebb lépést készített elő, amely ráadásul pazarló és értelmetlen. Mindezek ellenére június 6-tól 1342 kilométeren gyakorlatilag megszűnt a használható vonatközlekedés, és ahol egyáltalán buszos pótlás indult, ott jellemzően a vonatoknál lassabb, a fővonali közlekedéshez nem csatlakozó járatok indultak el, mindezt álságos módon a járványhelyzetre hivatkozva.

A Kormány is érzékeli a vállalhatatlan és szakmaiatlan döntésből eredő elégedetlenséget. Lehetőség van a vasúti járatritkítások korrekciójára – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter június 18-án a Kormányinfón. A jelek szerint a lakossági, önkormányzati tiltakozás eredményeképp már a kormány is belátja: a regionális vasúthálózat elsorvasztása átgondolatlan, hibás döntés volt.

Egyesületünk kizárólag a június 6. előtt érvényes menetrend teljes körű, azonnali visszaállítását, és az év hátralévő részében átfogó regionális és térségi közösségi közlekedési stratégia transzparens készítését tartja elfogadható megoldásnak. Az illetékesek ismét súlyos hibát követnének el, ha csak azon a néhány a vonalon állítanák vissza a vonatközlekedést, ahol a legnagyobb a lakossági tiltakozás, más térségeket pedig érdemi vizsgálat nélkül továbbra is használható közösségi közlekedés nélkül hagynának.

A június 6-i változásokkal kapcsolatban már az első napokon világossá vált, hogy az utasok igényeinek semmibevétele és utazási körülményeik megnehezítése mellett még vastagon pazarló is az intézkedés: fantomvonatok tucatjai járják a mellékvonalakat, miközben velük párhuzamosan, azonos időpontban az utasokat átszállásra és vonatpótló buszokra kényszerítik.

A helyi lakosok és politikai vezetők ellenállása sokat számít egy-egy vasútvonal megmaradása szempontjából: 2009-ben hat vonal menekült meg így a bezárástól, ezért úgy gondoljuk, továbbra is érdemes minden fórumon tiltakozni és az ellenállást megszervezni. Javasoljuk az önkormányzatoknak, a lakosságnak és a helyi civil szervezeteknek, hogy szervezzenek lakossági fórumokat, tüntetéseket és flashmob-akciókat, továbbá jelezzék az ITM-nek, a KTI-nek és a MÁV-nak, miért hozza őket hátrányos helyzetbe a járatmegszüntetés és -ritkítás. Erre számos példát láthattunk az elmúlt hetekben:
• Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere a helyi televízió élő adásában mutatta be, hogy a pótlóbusszal párhuzamosan továbbra is közlekedik a vonat, csak üresen.
• Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Tarnaszentmiklós, Kisköre, Abádszalók, Kunhegyes, Kenderes, Kisújszállás részletes, szakmailag is rendkívül pontos beadványban fordultak Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez, amiért a hivatásforgalmi és turisztikai szempontból is fontos 102-es vonalon a 6 vonatpárból 5-öt töröltek, ráadásul pont a Tisza-tó környékén, ahol ugyanezen miniszter épp átadta a mostanra körbeért kerékpárút hálózatot – amelyet elérni gyakorlatilag vonattal már nem lehet.
• Az őrségi polgármesterek szintén közös levelet írtak Palkovics Lászlónak a vasúti személyszállítás újraindítását kérve.
• Ormai István nagyatádi és Hodorics Katalin somogyszobi polgármesterek levélben jelezték Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárnak felháborodásukat, amiért a korábbi 16 vonatpárból csak egy maradt meg a 38-as vonalon.
• A szentesi önkormányzat július 2-án 16 órától lakossági fórummal egybekötött érdekegyeztető tárgyalást szervez, amelyre meghívták többek között Palkovics Lászlót; Mosóczi Lászlót; Homolya Róbertet, a MÁV elnök-vezérigazgatóját és Bálint Attilát, a Közlekedéstudományi Intézet Személyszállítási Közszolgáltatási Igazgatóságának vezetőjét is.

Sajnálattal tapasztaltuk viszont, hogy az általunk megkeresett országgyűlési képviselők és polgármesterek jelentős részétől választ sem kaptunk, illetve néhányan ugyan egyetértésüket fejezték ki, de egyelőre semmit sem tettek az ügyben. Úgy gondoljuk, hogy az érintett térségekben élők hiteles képviselete mind városi, mind regionális szinten a választópolgárok döntéshozókba vetett bizalmából adódó kötelező érvényű felelősség, pártállástól és az érintett szereplők közlekedési szokásaitól függetlenül.

Egyesületünk álláspontja, hogy mivel a kapkodva, bármiféle egyeztetés nélkül bevezetett járatritkítás sok tízezer vidéki lakost hozott hátrányos helyzetbe úgy, hogy a vasúttársaságnak sem hozott semmiféle megtakarítást, a személyi felelősségre vonás elkerülhetetlen: a döntést jóváhagyó Mosóczi László helyett hozzáértő és hivatása iránt kellő alázattal viseltető államtitkár kinevezésére van szükség. Úgy gondoljuk, hogy ilyen mértékű, semmilyen érdemi megtakarítással és eredménnyel nem járó közlekedési károkozás az utóbbi évtizedben példátlan, amely az érintett szakmai és politikai szereplők jövőbeni hitelességét és szakmaiságát minden téren megkérdőjelezi.

Egyesületünk a járatritkítás bevezetésének előzményeiről itt, a regionális vasutak problémáira javasolt megoldásokról pedig itt írt.

Ahogy korábban is jeleztük, a Közlekedő Tömeg Egyesület felajánlja segítségét és együttműködését egy jövőbeni regionális és térségi közösségi közlekedési stratégia kidolgozásához, a transzparencia biztosításához és az érintett térségekben élőkkel való párbeszéd elősegítéséhez.