Másfélszeresére nőne az Arena Mall
A Kerepesi úton található Arena Mall (korábban Aréna Pláza) minden bizonnyal Budapest legszerencsétlenebb bevásárlóközpont-beruházása. A 2007-ben átadott épület valóságos zárványként pöffeszkedik a belváros szélén, kifejezetten az autóval érkezőket célozva. Megközelíthetősége azóta mit sem javult: annak ellenére, hogy az ország első számú vasúti pályaudvara és a főváros egyik forgalmas, tömegközlekedéssel jól ellátott csomópontja közelében fekszik, autó nélkül rendkívül nehezen érhető el. Aki gyalog vagy tömegközlekedéssel érkezik, az továbbra is hosszú sétával, egy belvárosi autópálya forgalmán és egy benzinkúton átbotorkálva, vagy az arra közlekedő trolibuszjáratokra való kényszerű átszállással érheti el az Arénát.
A nyugat-európai nagyvárosok már régen felismerték az ilyen városszövettől elzárt autós mekkák káros hatásait. Bevásárlóközpontjaikat forgalmas közösségi közlekedési csomópontok részeként tervezik meg, egyre népszerűbb például, hogy maguk a vasútállomások veszik át a plázák funkcióját. Így az embereket arra ösztönzik, hogy elsősorban közösségi közlekedéssel közelítsék meg a helyszínt, ezáltal nem csupán a környező utak forgalmi terhelését csökkentik, de az értékes városi területeket is gazdaságosabban és emberbarát módon képesek felhasználni. Budapest ezen az irányvonalon odáig jutott, hogy a plázákat az igencsak lerobbant, alapos felújításra megérett vasúti csomópontok közelében építették fel, figyelmen kívül hagyva, hogy a gyalogosok alapvetően merre közlekednek, és hogyan tudják kényelmesen megközelíteni az üzleteket. Az Aréna mellett példa erre a jelenleg legnagyobb fővárosi pláza, a Westend is.
Most pedig úgy látszik, az új városvezetés nem tanul az elődei által elkövetett hibákból: az Aréna éppen a Westendtől készül elhódítani a legnagyobb területű pláza címét. A decemberben beadott engedélykérelem szerint az ingatlan kezelője másfélszeresére bővítené a bevásárlóközpontot, és az épület alatti kétszintes mélygarázsban újabb 500 parkolóhelyet alakítana ki, tovább növelve ezzel a város belsejébe vonzott gépkocsiforgalmat. A gyalog, kerékpárral és tömegközlekedéssel érkezőket szolgáló fejlesztésekről ezúttal sem tudunk, ellenben az autóval érkezőknek több mint
3300 parkolóhely áll majd rendelkezésére.
Bár korábban már volt szó arról, hogy a pláza bejárata közelében BUBI állomás létesül, ezt a tervet akkor az Aréna vezetése annak magas költségei miatt elvetette. Abszurd érvelés, ha figyelembe vesszük, hogy a bővítés az akkor túl magasnak tartott költség sokszorosából valósul meg. Egy olyan gyalogos-kerékpáros felüljáró építése, amely
a vágányok fölött átvezetve kapcsolatot biztosítana a Keleti pályaudvar peronjaival
valamint a Verseny utcán át Erzsébetvárossal és Zuglóval, szóba sem került.
Az Aréna építésekor is látható volt, de mára már teljesen nyilvánvaló: elhibázott döntés volt engedni, hogy ide és így épüljön meg ez a pláza. Az ilyen forgalomvonzó nagyberuházásoknál soha egyetlen városvezetés sem követelte meg a közösségi közlekedés fejlesztését, parkolóhelyekből pedig még mindig jelentős darabszám kialakítása kötelező, szemben a nemzetközi példákkal, ahol a parkolóhelyek számának korlátozásával igyekeznek csökkenteni a belvárosra nehezedő gépkocsiforgalmat. Ez országszerte problémát jelent, ugyanis az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szabályozza jelenleg így az építési tevékenységek engedélyezését. Ideje lenne felülvizsgálni a rendeletet, és a városainkat megfojtó autóforgalom további növelése helyett a fenntartható közlekedési módok használatára ösztönözni az embereket.
Egyesületünk kéri a Főváros új vezetését, illetve a Kormányt, hogy saját hatáskörükben
akadályozzák meg az Aréna bővítését
, illetve a jövőben minden hasonló budapesti beruházásnál követeljék meg a közösségi közlekedés fejlesztését. Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkárnak pedig felhívjuk a figyelmét az OTÉK módosításának halaszthatatlan megkezdésére.
Annak érdekében, hogy a jövőben ne jöhessenek létre az Arena Mallhoz hasonló, városszerkezetileg hibás, az élhető város és a fenntartható közlekedés szempontjait figyelmen kívül hagyó beruházások, kötelező tömegközlekedésfejlesztés, illetve minimális helyett maximális parkolószám előírására van szükség. Az Aréna bővítésének jelenlegi tervei szembemennek az észszerűség szempontjaival, rontják a város élhetőségét és a lakók egészségét.
Még nem késő közbelépni.
