Miközben két héttel ezelőtt nyilvánosságra került a járatritkításoknak és vonalbezárásoknak jogi alapot teremtő Lázár-féle közlekedési törvényjavaslat, a kormány által nemrég benyújtott jövő évi költségvetés pénzügyi értelemben vetíti előre a vasút további leépítését. A 2025-ös büdzsé ugyanis nemhogy reálértéken, hanem nominálisan is kevesebb forrást biztosít vasúti személyszállítási közszolgáltatás ellátására: a 2024. évi 282 milliárd forinthoz képest mindössze 279,5 milliárd forintot. Annak ellenére, hogy egyéb körülmények, például a működési hatékonyság, vagy a menetrendi kínálat változatlanságát feltételezve a vasút költségszintje nyilvánvalóan növekedni fog jövőre, a munkabérek, az anyag- és energiaköltségek előre látható növekedése nyomán. A vasúti megszorítás aligha magyarázható a költségvetés szűkösségével; a koncessziós gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja ugyanis 46%-kal, 545 milliárd forintra (azaz a vasúti személyszállítási büdzsé kétszeresére) növekszik, míg az autóbuszos közszolgáltatásokra is a tavalyi összeg másfélszeresét, 230 milliárd forintot szán a kormány.
A költségvetés indoklása semmilyen információval nem szolgál a szektor állami finanszírozásának ilyen léptékű átrendezéséről, és a közlekedésért felelős minisztérium sem közölt semmilyen elképzelést. Ellenben az ágazat vezetői következetesen párhuzamosságok felszámolásáról beszélnek, és ehhez alakítják a jogi környezetet is. Így kénytelenek vagyunk a realista forgatókönyvet feltételezni: a nyilvánosság kizárásával már zajlik az előkészítés, és a közeljövőben soha nem látott mértékű leépítés jön a vasúti személyszállításban, járatritkításokkal és vonalbezárásokkal, a vonatoknál jelentősen lassabb buszokra való áttéréssel.
Amennyiben nem erről van szó, hanem például a vasút finanszírozási struktúrájának a számokból ki nem olvasható, és a nyilvánosság felé eddig semmiben nem részletezett átalakításról, esetleg újabb “szerkesztési hibáról”, az egy szerencsés körülmény, mindenesetre várjuk róla a minisztérium magyarázatát. Addig marad a realista értékelés: miközben Lázár János a sokadik vasúti akciótervvel szédíti a nyilvánosságot és kétségbeesetten takargatja alkalmatlanságát, még a saját irányítása alá tartozó közszolgáltatások fenntartásához szükséges forrást sem tudta előteremteni. 2025-ben tehát tovább mélyül majd a magyar vasút válsága, járműhiba miatt késő vagy kimaradó vonatokra, általánosságban lassuló, vagy egyenesen megszűnő vasúti eljutásokra lehet számítani.
