2020. június 6-án, hetekig tartó titkolózások után egyik napról a másikra vezette be a megrendelő Innovációs és Technológiai Minisztérium a „járványügyi” menetrendet, ami az ország vasúti mellékvonalainak zömén szüntette meg a vonatok java részét. Ugyan az országos felháborodás hatására a legtöbb vonalon helyreállt a korábbi menetrend, 14 vonalon, összesen 570 kilométeren továbbra sem állt helyre a vasúti közlekedés – az itt élők továbbra is elszenvedői a megnőtt menetidőknek, plusz átszállásoknak. E frissen megszüntetett vasútvonalakkal együttElolvasom

A Hatvan–Salgótarján–Somoskőújfalu vasútvonal utasai jogosan aggódnak egyre inkább a szakasz jövőjéért. Már több mint fél évszázada nem történt erre érdemi korszerűsítés, a ‘90-es években tervezett villamosításból, majd a 2000-es években felmerült felújításból sem valósult meg semmi. Az egykor szinte végig 80-100 km/h sebességre alkalmas pályán az állapotromlás miatt egyre szaporodnak a 40-60 km/h-s sebességkorlátozások. 2006-ban némi színvonalemelkedést hozott, hogy klímával felszerelt orosz Metrovagonmas motorvonatok álltak forgalomba a vonalon. Tavaly novemberben azonban ezektől el kellett búcsúzniaElolvasom

Tavaly októberben a Piliscsaba és Angyalföld között közlekedő személyvonatok útvonalát meghosszabbították az újonnan épült Újpalota megállón át Rákosig, ezáltal gyors és kényelmes kapcsolat jött létre a korábban a közösségi közlekedés által ki nem szolgált irányban. Az elmúlt hónapok tapasztalatai szerint azonban hétköznapokon az S76-os jelzést viselő vonatok alig negyede indul pontosan Rákosról, azaz aki időpontra szeretne odaérni céljához, jelentős ráhagyással kénytelen tervezni. Ennek oka, hogy menetrend szerint 6 perc alatt kellene megfordulniuk a szerelvényeknek Rákoson,Elolvasom

Ma hajnalban és délelőtt irányonként két-két S50-es vonat nem közlekedett Budapest és Monor között műszaki hiba miatt. Ennek következtében sok utasnak kellett fél órát várnia a következő vonatra, miközben a MÁV-Startnak több lehetősége is lett volna rá, hogy erre ne kerüljön sor. Az S50-es járat hétköznap 30 percenként közlekedik a Nyugati pályaudvar és Monor között. A forgalom lebonyolításához alapvetően 4 szerelvény is elég lenne: így a Nyugatiban 16, Monoron 15 perc lenne irányt váltani. MivelElolvasom

Tegnapi bejegyzésünkben azt mutattuk be, milyen sok utast ért hátrány a hidasnémeti és az ózdi vonalon azáltal, hogy a döntéshozók sem a lakossággal, sem az önkormányzatokkal nem egyeztettek az új menetrend beveztése előtt. Ma pedig két olyan térségről lesz szó, ahol rég óta hiába várják a beígért fejlesztéseket az ingázók. Budapest–Hatvan–Gyöngyös: nem látszik az évek óta tartó kálvária vége A 80a vasútvonal felújításával együtt járó, évekig tartó felfordulást és pótlóbuszozást azzal magyarázták a lakosságnak, hogyElolvasom

A december 13-án életbe lépett új vasúti menetrenddel kapcsolatban a MÁV-Start természetesen a fejlesztéseket hangsúlyozta, de hozzánk több vonal utasaitól is számos panasz érkezett. Ez nem meglepő annak fényében, hogy véleményükre senki nem volt kíváncsi a döntéshozók közül: a menetrend tervezése ismét bármilyen társadalmi egyeztetés nélkül, zárt ajtók mögött zajlott. Ráadásul a menetrendet ismét – idén már negyedjére – rendkívül későn, alig több mint két héttel érvényességének kezdete előtt tették közzé: van, akinek ennyi idejeElolvasom

2020. november 25-én az esti órákban egy Budapestről Lajosmizsére közlekedő személyvonat műszaki hiba miatt megállt a nyílt vonalon Felsőpakony és Ócsa között. Az ezt követő eseményekről a MÁV közlése és a médiában megjelent beszámolók gyökeresen eltérnek egymástól. A MÁV közlése a történtek több pontjára érdemben nem reagál, fontos információkat hallgat el, és a valós eseményeket hamis színben tünteti fel. Az elkövetett hibák beismerése helyett a vasúttársaság ilyetén eljárását elfogadhatatlannak tartjuk. A MÁV állítása szerint aElolvasom

Mint azt megszokhattuk, idén sem sieti el a vasúti személyszállítási közszolgáltatás megrendelője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és végrehajtó szervezetei, a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. a december közepétől hatályos országos vasúti menetrend nyilvánosságra hozatalát. A jogszabályi környezet is igen megengedő e téren: mindössze 30 nappal a hatályba lépését megelőzően kell kihirdetni a menetrendeket. A következő évi menetrend utolsó pillanatokig titkolásának hagyománya Magyarországon igen erős. Teljesen általános, hogy november vége felé még mindig nem tudhatjuk,Elolvasom

A Budapesttel szomszédos kisvárosban a MÁV-Start, a MÁV-HÉV és a Volánbusz járatain bevezetett közös bérlet fontos elvi előrelépést hoz a tömegközlekedés versenyképességében, azonban a gyakorlatban jelen formájában keveseknek nyújt valós hasznot. Egyrészt az utasok jelentős hányadának komoly áremelkedést jelent a vonalankénti bérletek helyett, másrészt a helyi buszjáratok nem részei az egységnek. Álláspontunk szerint az egyéges díjszabás így nem érheti el célját, ezért a közös bérlet árának az 5 km-es bérletek árával való egységesítését, és azElolvasom

Tegnap, október 8-án is úgy indult a reggel a MÁV hálózatán, mint sok más alkalommal: számos vonat késett a legforgalmasabb fővonalakon. Jobban megnézve azonban a késések indoklását, ezen a napon is a legváltozatosabb és legvalótlanabb magyarázatokat tette a vasúttársaság a késéseket szemléltető Vonatinfó oldalán, ahogy a MÁV appban is. Éppen ezért utánanéztünk, mi a bevett gyakorlat, és hogyan csapja be utasait a MÁV.   “Forgalmi ok miatti késés”, “Műszaki ok miatti késés”, vagy “Csatlakozásra várásElolvasom

Szeptember 14-től naponta kilencből hét közvetlen gyorsvonatot megszüntetnek Budapest és Keszthely között a MÁV-csoport honlapján közzétett menetrendi módosítás szerint. Teszik ezt annak ellenére, hogy augusztus 1-től ezen a viszonylaton az expresszbuszok jelentős részét a MÁV és a Volán összevonásának egyik első lépéseként törölték, az utasoknak pedig a gyorsvonatokat ajánlotta a Volánbusz tájékoztatója. A MÁV-Start korábban éppen fejleszteni tervezte ezt a kapcsolatot: eddig a nyári időszakot kivéve a keszthelyi és a nagykanizsai gyorsvonatok kétóránként, Budapesttől BalatonszentgyörgyigElolvasom

Összesen 358 észrevételt kaptunk a menetrendi egyeztetés keretében, melyet májusban a Magyar Közlekedési Klubbal közösen indítottunk, megelégelve, hogy Magyarországon a vasúti menetrend tervezése évtizedek óta zárt ajtók mögött, a lakosság teljes kizárásával történik. Egy tavasszal kiszivárgott tervezetre vártuk a véleményeket, melyeket a megfogalmazott igények alapján csoportosítottunk és vonalanként röviden összefoglaltunk, majd a két civil szervezet menetrendi javaslataival együtt továbbítottunk az illetékeseknek: a közszolgáltatást megrendelő Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM), a menetrendek szerkesztésében részt vevő KözlekedéstudományiElolvasom

Mint arról sok helyen beszámoltak már, augusztus elsejével jelentősen ritkulnak a Zala megye és Budapest közötti távolsági buszok, a zalaegerszegi és nagykanizsai utasoknak pedig a vonatok igénybevételét ajánlják. Ezzel önmagában nem lenne baj – régóta hangoztatott alapelv, hogy az ilyen pazarló párhuzamosságokat meg kell szüntetni, a megyeszékhelyek illetve a főváros közti távolsági forgalmat a vonatokra kell terelni. Azonban mindez csak akkor lesz valóban eredményes, ha a vasút is képes felnőni a feladathoz, és olyan színvonalúElolvasom

Az Őrség, Balassagyarmat vagy a Tisza-tó környékének példája mutatja: a határozott helyi fellépés meghátrálásra tudja kényszeríteni a szaktárcát a vasútvonalak bezárása ügyében. Augusztus elsejétől az érintett 35 vasútvonalból 10 esetében visszavonja a megrendelő ITM az „ideiglenes járványügyi menetrend”-nek nevezett, bezárással felérő értelmetlen járatritkításokat. Ugyan ez fontos szimbolikus lépés, azonban egyelőre kevés, és nagyon távol áll attól, amit hozzánk hasonlóan több más szervezet, számos érintett lakos és helyi politikus kért – azaz hogy átfogó koncepció menténElolvasom

Szentes önkormányzata csütörtök délután a júniusban bevezetett vasúti járatritkítások ügyében lakossági fórummal egybekötött érdekegyeztető tárgyalást szervezett, melyen több tucat elégedetlen lakos, utas és vasutas dolgozó vett részt a fiatalabb és az idősebb korosztályból egyaránt. A megjelentek között egységes vélemény alakult ki: hibás döntésnek tartják, hogy a városból négy irányba induló vonalak közül hármon lényegében megszüntették a személyszállítást, mert számos érv szól a vasúti közlekedés mellett a közúttal szemben:✅ a vonatok utastere az autóbuszokénál tágasabb, kényelmesebb, ígyElolvasom

Egyesületünk számos alkalommal felhívta a figyelmet, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és háttérintézménye, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) nyomására a 2007-es és 2009-es vonalbezárásoknál is drasztikusabb és értelmetlenebb lépést készített elő, amely ráadásul pazarló és értelmetlen. Mindezek ellenére június 6-tól 1342 kilométeren gyakorlatilag megszűnt a használható vonatközlekedés, és ahol egyáltalán buszos pótlás indult, ott jellemzően a vonatoknál lassabb, a fővonali közlekedéshez nem csatlakozó járatok indultak el, mindezt álságos módon a járványhelyzetre hivatkozva. A KormányElolvasom

A Pesti Hírlap birtokába jutott, Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár által jegyzett levélből újabb részletek derülnek ki a botrányos vasúti járatritkítások hátteréről. Az államtitkár hatáskörén túlterjeszkedve, a kormány által alkotott rendelet rendelkezéseivel ellentétesen döntött, bizonyíthatóan valótlan indokokra hivatkozva. Meggyőződésünk, hogy a kabinetben nincs helye olyan személynek, aki jogszabálysértő intézkedéseket hoz, és alárendeltjeit is jogszabálysértésre hívja fel. Ezért a többedik hibát elkövető államtitkár azonnali menesztését várjuk Palkovics László minisztertől. A 2020. május 20-i keltezésű, a MÁV-StartnakElolvasom

Továbbra is közlekedik a megszüntetett vonatok egy része, csak az utasokat nem engedik felszállni – a MÁV elnök-vezérigazgatója is támadja az ITM és a KTI hentesbárddal faragott mellékvonali akcióját Az utóbbi napokban egyre több polgármester, parlamenti képviselő, civil és szakmai csoport emelte fel hangját a június 6-án életbe lépett, a regionális vasúti közlekedést 34 vonalon megszüntető vagy jelentősen ritkító minisztériumi baklövés ellen. A felháborodás országos, folyamatosan érkeznek a videók, cikkek arról, hogy nem csak értelmetlenül,Elolvasom

Ma, június 6-án vezették be a járványhelyzet ürügyén azt az ideiglenesnek mondott menetrendet a regionális vasútvonalakon, amely sok tízezer vidéki magyar embert hoz az eddiginél sokkal nehezebb helyzetbe: 34 vasútvonalon egy-két járat kivételével törölték a vonatokat, a szerelvényeknél is lassabb pótlóbusz is csak egy részük helyett indul, máshol vonatpótlás nélkül szűnik meg az eddigi szolgáltatás. A korábbi csatlakozások nem teljesülnek, kerékpárt nem lehet szállítani, átláthatatlan lett a közlekedési rend és a díjszabás, a vonatok ésElolvasom

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2020. május 21-én tett közzé egy közleményt honlapján, melyben bejelentik, hogy a nyár folyamán az “utazóközönség változó igényeit” követve új menetrendet vezetnek be az ország számos vonalán. A MÁV-csoport által június 2-án közzétett menetrendi információk alapján mindez országszerte 34 vasútvonal teljes elsorvasztását jelenti június 6-ával kezdődően. Igen, mindössze négy nap telik el a menetrendek meghirdetése és a tervezett bevezetés között. Az érintett vonalakon jellemzően irányonként napi 1-2 járat maradna,Elolvasom