Ez a korábbi összes helyszín 15%-a, azaz a tavaly decemberi bezárási hullám nem előzmények nélküli. Főleg a külső kerületekben jelentősen nehezebb így bérletet vagy napijegyet vásárolni. A működési zavarokkal küzdő mobiljegy nem mindenkinek alternatíva. A megszüntetett helyszínek részletes listája a cikkben.
Előzmények
2021 augusztusában a BKK a jegyértékesítő automaták amúgy sem túl acélos számának csökkentését jelentette be. Akkor ezt azzal indokolták, hogy egyre növekszik az online értékesítés részaránya. A nyilvános adatokból és későbbi közlésekből azonban világosan láthatóvá vált, hogy ez a hatás mérsékelt, valójában egy szűklátókörű megszorító intézkedésről van szó, a cég pedig több hibát is vétett a folyamat során. Az ügyről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Megvizsgáltuk, több éves távlatban hogyan alakult a Budapesten és környékén tömegközlekedők nagy többségét kiszolgáló jegyautomaták száma és elhelyezkedése.
Hátra arc
A budapesti tömegközlekedésben az 1960-as évekig a járatokon utazó kalauzoktól, az 1990-es évekig a városszerte található végállomásokon dolgozó menetirányítóktól tudták a rendszeres utasok megvásárolni hetijegyüket, később havibérletüket – bárhol, a nagyobb közlekedési csomópontokban működő jegypénztáraktól távol is. Az 1990-es évektől a rádiókapcsolatra épülő menetirányítás bevezetésével a végállomási személyzetet, s velük együtt az értékesítést is megszüntették, a külső kerületekben évtizedekre teljes városrészekben maradtak az utasok bérletvásárlási lehetőség nélkül – ami a közlekedési társaság bevételein is meglátszott.
A helyzet rendezése 2014-2017. között történt meg, több mint 200 helyszínen közel 400 jegyértékesítő automatát helyeztek üzembe, melyek jelentős része olyan helyszín és városrész volt, ahol korábban nem lehetett bérletet (sok esetben jegyet sem) vásárolni.
Innen tett több év távlatában igen határozott visszalépést a BKK azáltal, hogy az elmúlt években a kb. 200-ból több mint 30 helyszínen, vagyis azok 15%-ában megszüntette a jegyautomatákat. Ezalatt olyan helyeket értünk, ahol más vásárlási lehetőség nem maradt a közelben. Hangsúlyozzuk, hogy e leszerelések túlnyomó többsége már a 2021. decemberi hullám előtt történt.
Újfent vitatható indoklás
Az intézkedés eredményeként immár számos városrészben újra kilométeres távolságban nem lehet napijegyet, bérletet vásárolni. Ezzel a BKK ismételten saját bevételeit kockáztatja. Feltűnő, hogy éppen Kispesten, Pesterzsébeten és Csepelen szüntették meg a legtöbb helyszínt, ahol az elmúlt hónapokban a buszjáratokon az elsőajtós felszállás széles körű bevezetésével általánossá váltak a járatkésések és fennakadások, miután az utasok nagy számban a buszsofőrtől vesznek jegyet, más lehetőség híján.
A BKK indoklásként alacsony kihasználtságra, illetve vagyonvédelmi szempontokra hivatkozik, mivel az évek során több automatát kiraboltak. Az alacsony kihasználtság meglehetősen szubjektív, tekintve, hogy információink szerint még a leggyengébben teljesítő jegyautomatákon is havonta több millió forint bevétel folyt be, ami a nagyságrendileg százezer forintos havi üzemeltetési ráfordítással szemben még mindig kedvezőnek tekinthető, más értékesítési módokkal (pl. viszonteladók, mobiljegy) összevetve is. A vagyonvédelem terén felmerülő aggályokra pedig álláspontunk szerint a felelős megoldás a védelmi eszközök erősítése (pl. térfigyelő kamerák telepítése a kockázatos helyeken), nem pedig az utasok által igényelt és igénybe vett szolgáltatás megszüntetése.
Megjegyzendő továbbá, hogy a BKK még annyival sem tiszteli meg fizető utasait, hogy a vásárlási lehetőségekről tájékoztató felületein (BKK utazástervező, BKK értékesítési pont kereső) pontos információt nyújtson. A két nyilvántartás számos ponton nem egyezik a valósággal, de még egymással sem. Üzemelőként, vagy létező, de üzemen kívüli, esetleg átmenetileg nem üzemelő berendezésként jelölnek olyan jegyautomatákat, amelyek már hónapok vagy akár évek óta nem léteznek. (Cikkünk a helyszínek személyes megtekintése alapján készült.)
[expand title=”Az évek során megszüntetett önálló helyszínek listája”][table id=8 /][/expand]
A tavalyi leszerelési hullámban megszüntetett automaták listája
Látszik tehát, hogy a tavalyi leszerelési hullám nem előzmények nélküli. A 2021-es visszafejlesztés számos hibája közül az egyik, hogy a BKK azóta sem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan mely gépeket szerelték le. Egyesületünk ezért közérdekű adatigénylésként kérte ki ezt a listát.
A tömeges leszerelések bejelentése augusztus 3-a volt, ezért adatigénylésünkben a 2021. augusztus 1. óta leszerelt BKK-automaták azonosítóját és helyszínét kértük ki a leszerelés dátumával együtt.
A leszerelt automaták vegyes képet mutatnak. Van, ahol tényleg több egymás mellett álló gépből vittek el egyet vagy kettőt, de több olyan helyszín is akad, ahol az egyetlen automatát szerelték le, csökkentve ezzel a jegyértékesítési helyszínek számát. Sok esetben a felújítás alatt álló M3-as metró állomásairól szereltek le automatákat azok “alacsony kihasználtsága” miatt.
Néhány automatánál a BKK pontkereső rendszere azt jelzi, hogy csak “ideiglenesen” van üzemen kívüli állapotban, ám a valós tapasztalatok azt mutatják, hogy ahonnan rongálás miatt “ideiglenesen” leszerelik az automatát, oda soha többet nem kerül vissza. Ezt támasztja alá az is, hogy sok automata már hónapok óta “ideiglenesen” nem üzemel.
[expand title=”A 2021. augusztus 1. óta leszerelt automaták”][table id=9 /][/expand]
Vegyen jegyet a szomszéd
És mit mond a BKK azoknak az utasoknak, akik a leszerelt jegyautomaták miatt panaszkodnak? Vagy azt állítják, hogy nincs információjuk a leszerelt automatáról (akkor kinek van?), vagy azt tanácsolják, vetessünk jegyet a szomszéddal.
Még 2020-ban érkezett lakossági bejelentés arról, hogy a XVII. kerületi Diadal utca buszmegállóból elvitték a jegyautomatát. A BKK közel egy év után is azt állította, “nincs információjuk” arról, hogy visszakerül-e az automata. Tehát a BKK vagy azt sem tudja, mi történik az automatáikkal, vagy csak nem akarta beismerni, hogy valójában sosem fog visszakerülni oda a gép. (Azóta sem került vissza.)
“A BKK Zrt. szakterülete azt válaszolta, hogy továbbra sincs információjuk arról, hogy a rongálás miatt leszerelt automata visszakerül-e a Diadal utcai megállóba.”
A Sasadi úti buszmegállóból tavaly decemberben szerelték le az egyetlen jegyautomatát, ám a BKK válaszát itt sem tette zsebre a bejelentő: vegyen jegyet máshol, vagy kérjen meg erre a szomszédot.
“Sőt, biztosan megkérheti a jegy- és bérletvásárlásra azt az ismerősét/rokonát/szomszédját, aki éppen valamely bérletpénztár, ügyfélközpont vagy jegy- és bérletkiadó automata környékén jár.”
A jegyértékesítési helyszínek és az automaták számának csökkentésével a BKK minden bizonnyal jegyárbevételtől fog elesni. A Közlekedő Tömeg Egyesület ezért azt várja Budapest vezetésétől és a BKK-tól, hogy ne szereljenek le további jegyautomatákat, a már leszerelt gépeket pedig ne dobják ki, hanem inkább helyezzék át őket olyan helyszínre, ahol lenne igény jegyvásárlásra.
