2021 augusztusában a BKK a mobiljegyek növekvő népszerűségére hivatkozva a jegyértékesítő automaták amúgy sem túl acélos számának csökkentését jelentette be. A nyilvános adatokból és későbbi közlésekből azonban világosan láthatóvá vált, hogy ez a hatás mérsékelt, valójában egy szűklátókörű megszorító intézkedésről van szó, a cég pedig több hibát is vétett a folyamat során. Cikkükben sorra vesszük, melyek voltak ezek.
Előzmények
A Budapesti Közlekedési Központ 2021. augusztus elején jelentette be, hogy az online értékesítés növekedése miatt a jövőben kevesebb jegyautomatára lesz szükség, ezért csökkentik a készülékek darabszámát. Ekkor még azt ígérték, értékesítési helyszínből nem lesz kevesebb, tehát csak olyan helyről szerelnek le gépeket, ahol egyébként is több van egymás mellett. Később kiderült, hogy ez mégsem igaz. Decemberben a BKK vezérigazgatója, Walter Katalin már úgy nyilatkozott, “néhány kivétel” lesz, ahol egyedül álló gépeket is le fognak szerelni, csökkentve ezáltal az értékesítési helyszínek számát.
Tagadhatatlan, hogy a koronavírus miatt elmaradt jegyárbevétel és egyéb megszorítások nehéz anyagi helyzetbe hozták a BKK-t. Azt sem vitatjuk, hogy vannak olyan helyszínek, ahol a jegyautomaták darabszámát lehet ésszerűsíteni az egymás mellett álló gépek darabszámának csökkentésével. Ugyanakkor úgy véljük, számos szempontot hagyott figyelmen kívül a BKK és több hibát is vétett a folyamat során.
1. Teljességgel álságos az indoklás
A BKK kommunikációjával ellentétben nem egyszerűen az automaták forgalma esett vissza, hanem összességében lényegesen kevesebb utas használja a közösségi közlekedést. A BKK saját számításai szerint is 30%-kal kevesebben használták a közösségi közlekedést 2021 novemberében, mint 2019-ben. Amennyiben visszatér az utasszám a járvány előtti szintre, ők jegyet is szeretnének majd venni valahol, de nem lesz rá lehetőségük a korábbi színvonalon.
Az utasok számának csökkenése mellett nőtt a díjmentesen utazók aránya is.
Az egészségügyi dolgozók díjmentes utazása átmeneti, ennek kivezetésével ők is vissza fognak térni a jegyvásárláshoz. A tapasztalatok alapján ők a fizető utasokon belül lényeges arányt képviselnek.
A 14 év alattiak díjmentes utazása valóban hosszú távon is csökkentette a jegyvásárlási igényeket, de ez semmiben nem indokolja, hogy más fogyasztói szegmensek kiszolgálását rontsák, akik ezentúl is ugyanúgy szeretnének jegyet venni. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzat és a BKK éppen azzal indokolta és igazolja a döntést, hogy a diákokkal együtt tömegközlekedésre váltó szülők több bérletet vesznek. (Annak elemzésétől eltekintünk, hogy a két változás között valóban van-e oksági összefüggés.)
Mindezekről egy szót sem ejtve a BKK kizárólag a mobiljegyre való áttéréssel és költségcsökkentéssel indokolta a jegyautomaták leszerelését. Egyrészről a fentiekből látható, hogy a jegyautomatáknak a BKK szerint 40%-os forgalomcsökkenése mögötti okok között a mobiljegy hatása csekély, azt csak kifogásként használják. Valójában a vásárlások jelentős, de remélhetőleg átmeneti csökkenése a meghatározó.
Másrészről pedig a mobiljeggyel összefüggésben költségcsökkentésre hivatkozni álságos indoklás, mert egy vásárlásra vetítve a mobiljegy költsége (a szolgáltatónak fizetett jutalék) lényegesen magasabb, mint a jegyautomaták üzemeltetési költségei.
2. A mobiljegy nem kiforrott szolgáltatás
A mobiljegy nem alkalmas a szolgáltatás teljes körű kiváltására. Ez egy kényelmi szolgáltatás, ami sok utas körében népszerű, de nem lehet arra hivatkozni, hogy ez az alapszolgáltatás, mert nem mindenki számára elérhető, vagy választható. Különösen, hogy az alkalmazások egyáltalán nem működnek stabilan, napi rendszerességűek a fennakadások.
Külön logikai bukfenc, hogy a BKK a “hamarosan megjelenő” digitális vonaljeggyel is indokolta az automaták leszerelését, ám a mobiljegy alkalmazásban még cikkünk írásakor sem érhető el vonaljegy típusú díjtermék, de az automatákat már hetekkel, hónapokkal korábban leszerelték.
3. Áthelyezés helyett leszerelik a gépeket
Nem vitatjuk, hogy vannak olyan nagyobb csomópontok, ahol esetleg nincs már szükség 6-10 gépre. De az innen leszerelt a gépeket nem kidobni kellene, hanem áthelyezni olyan helyre, ahol egy sincs. Erre világos az igény, rengeteg a lefedetlen terület. Különösen nem szabadna a már az elmúlt években is folytatott káros gyakorlatot követve újabb önálló helyszíneket megszüntetni.
Egyrészt adott esetben a vásárlók számára igen kényelmetlen, amikor kilométeres távolságban nincs más vásárlási lehetőség, mint a buszsofőrtől előre kiszámolt aprópénzért vonaljegyet venni. Másrészt a tömegközlekedési szolgáltatásban is zavarokat okoz, például amikor a 2-3 percenként járó villamoson a vezetőtől vesznek jegyet, az több száz utast tart fel.
4. Az olcsóbb szerződésnek a szolgáltatás láthatja kárát
A BKK kommunikációja többször is arra hivatkozott, hogy az új üzemeltetési szerződésben kevesebb az egy gépre jutó üzemeltetési költség, tehát ezek szerint sikerült a régi, rossz szerződés helyett egy jobb, új szerződést kötni.
A valóság ezzel szemben az, hogy számos automatán bevallottan megszüntetik a készpénzes fizetési lehetőséget, miközben a gépek üzemeltetési költségeinek jelentős hányadát a készpénzt kezelő mechanikus egységek karbantartása és a pénzszállítás teszi ki. Éppen ezért félrevezető érvelés jobb feltételekre hivatkozni az új szerződésben, amikor a költségcsökkenés valójában abból eredhet, hogy helyenként csökkentik a gépeken elérhető szolgáltatásokat.
Említésre érdemes még, hogy a megmaradt gépek üzemképessége is látványosan leromlott: a városban a korábbiakhoz képest többször találkozunk üzemen kívüli gépekkel, és több helyen nem fogadnak el készpénzt az automaták.
5. Teljesen elhibázott kommunikáció
Az első hírek megjelenésekor azt ígérték, nem szüntetnek meg önálló értékesítési helyszínt, aztán kiderült, hogy mégis.
Úgy látszik, a BKK-ban még mindig nem tudják, hogy az átláthatóság a legjobb kommunikáció. Nem tették közzé előre, hogy melyik helyszíneken és pontosan milyen adatok, számítások alapján szerelnek majd le gépeket. Nem segítették megérteni, elfogadtatni a folyamatot, az utasok azzal szembesültek, hogy egyszer csak eltűntek a jegyautomaták a megállókból. (A leszerelt és leszerelni tervezett automaták listáját egyesületünk közérdekű adatigénylésben kérte ki, melynek eredményéről külön számolunk majd be.)
Amikor téma lett a médiában az automaták leszerelése, a városvezetés politikai indíttatású támadásnak minősítette a bejegyzéseket, miközben a visszajelzések az utasok részéről is negatívak voltak:
Néhány lakossági bejelentés a témában:
https://jarokelo.hu/bejelentesek/budapest/93252/eltunt-a-jegyautomata
https://jarokelo.hu/bejelentesek/budapest/93404/eltunt-automata
https://jarokelo.hu/bejelentesek/budapest/93888/eltunt-a-c03-bkk-automata-budaorsi-sasadi
https://jarokelo.hu/bejelentesek/budapest/94101/hianyzo-automatak-rossz-automata-es-meg-valami
A negatív kritikákra nem reagáltak érdemben, helyette próbálták elhitetni, hogy ők látják az adatokat, tudják a számokat, de ennek ellenére mégsem hoztak semmilyen részletet nyilvánosságra arról, hogy honnan, melyik gépeket és miért szerelik le.
6. Teljesen elhibázott időzítés
Nyilvánvaló, hogy január eleje a legforgalmasabb jegyvásárlási időszak, mégis decemberben kezdték a jegyautomaták leszerelését. Mindezek mellett december végén a járművek hangszóróin keresztül és Facebook-posztokban is arra lelkesítették az utasokat, hogy kerüljék el a sorban állást és vegyék meg előre januári bérletüket.
7. Gazdátlan és csúnya az automaták helye
A leszerelt automaták helyén szürke zsámolyok állítanak emléket annak, hogy itt valaha volt valami. Ennél is rosszabb helyzetben vannak azok a helyszínek, ahol a falba beépített gépeket szedtek ki. Ezeken a helyeken üres falfülkék jelentek meg, amiket a negatív médiavisszhang után OSB-lapokkal fedtek be.
A leszerelt automatákkal az online térben sem boldogul a BKK: a Futár alkalmazásban még cikkünk írásakor is látszanak olyan automaták, amik a valóságban már rég leszerelésre kerültek.
8. Értelmesebben is lehetett volna spórolni
Miközben bevételt generáló jegyautomatákat szerel le a BKK, több mint 75 millió forintot fizetett az 1-es villamossal párhuzamosan, üresen közlekedő 103-as buszjáratért. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben: https://www.kozlekedotomeg.hu/budapest/jegyautomatakat-szerel-le-sporolas-miatt-a-bkk-kozben-75-millio-forintot-fizet-egy-ures-buszjaratert/
+1: Gyanús hasonlóság a 100E botránnyal
A BKK automatáival kapcsolatban nem ez az első botrány. Emlékezetes, hogy a BKK 2020-ban hónapokon keresztül árult jegyet a nem közlekedő 100E repülőtéri járatra. A több mint 15 ezer eladott jegyből akkor 14 millió forint bevétele származott a társaságnak.
A BKK hozzáállása és reakciója akkor is erősen megkérdőjelezhető volt. Hónapokon keresztül kaptak jelzést a problémáról, mégis csak a botrány kirobbanása után tettek lépéseket, ráadásul először saját felelősségük elismerése helyett “technikai hibára” hivatkoztak.
Végül az is bebizonyosodott, hogy a BKK valójában tudott a problémáról, csak nem foglalkozott vele. A BKK kereskedelmi igazgatója, Tornai Dávid úgy fogalmazott egy munkatársaknak küldött e-mailben, hogy “ha eddig nem okozott heves anyázást a dolog, akkor ne essünk neki az automaták szoftverének emiatt. A lényeg, hogy tudjunk mit mondani, ha majd valaki médiahabot akarna verni ebből.”.
Úgy véljük, ezzel a mentalitással mutat gyanús hasonlóságot a BKK jelenlegi hozzáállása: nem hozzák nyilvánosságra maguktól sem a leszerelt gépek listáját, sem azt, hogy mi alapján döntöttek a leszerelésről. Politikai támadásnak minősítik a negatív kritikákat, majd cinikusan azt ismételgetik, hogy mindenki kerülje el a sorban állást és vegye meg időben a bérletét.
A jegyértékesítési helyszínek és az automaták számának csökkentésével a BKK minden bizonnyal jegyárbevételtől fog elesni. A Közlekedő Tömeg Egyesület ezért azt várja Budapest vezetésétől és a BKK-tól, hogy ne szereljenek le további jegyautomatákat, a már leszerelt gépeket pedig ne dobják ki, hanem inkább helyezzék át őket olyan helyszínre, ahol lenne igény jegyvásárlásra.
