Újból elkövetni készül a korábban már milliárdos kárt okozó hibáját a fővárosi közlekedésszervező: közlésük szerint a megszokottnál kevesebb ajtóval rendelkező buszokat rendeltek meg, szám szerint 150 darabot. Mint az ismert: a 2015-től forgalomba állított CAF-villamosok ugyanilyen hiányosság miatt jelentősen lassabban tudnak csak közlekedni, ami súlyos beruházási és üzemeltetési többletköltséget okoz. Ugyanez várható a 150 új busz esetén is. A Közlekedő Tömeg Egyesület a hibás döntés haladéktalan kijavítását, és személyi következmények érvényesítését várja el.
2022. július 8-án számolt be róla a BKK, hogy 2023 tavaszán 150 új busz áll forgalomba a társaság vonalain. A járműveket a Budapesten emberemlékezet óta megszokottnál kevesebb ajtóval rendelték: a szóló buszokon három helyett kettő, a csuklósokon négy helyett három ajtó lesz. A döntést az utasok kényelmével, az ülőhelyek számának növelésével indokolták.
A cél nemes, de pusztán ennyivel nem elérhető, és még csak nem is igaz.
Számos oka van annak, miért van egy busznak annyi ajtaja, amennyi. Az alap természetesen a fel- és leszálló utasok száma. Márpedig Budapesten sok az utas. A városban nemzetközi összehasonlításban sokan használják a tömegközlekedést, a gyorsvasúti hálózat (metró, elővárosi vasút) alacsony szinten kiépített, így arányaiban többen utaznak busszal, és általánosságban magas csúcsidőszaki kihasználtságra méretezik a járatokat. Sok utashoz pedig értelemszerűen sok ajtó szükséges.
Kevesebb ajtó esetén tovább tart az utasok le- és felszállása, e hatás megállóról megállóra összeadódva már érzékelhetően megnöveli egy járat menetidejét. A megnövekedett menetidő azon túl, hogy rosszabb szolgáltatást jelent, azt is eredményezi, hogy egy jármű egy forduló után később ér vissza a végállomásra, később tud újra elindulni, így adott járatsűrűség teljesítéséhez többlet járművek forgalomba állítása szükséges. Erre gyakorlati tapasztalatok is rámutatnak.
Intő, bár egyáltalán nem meglepő tanulsággal szolgál Budapesten az 1-es villamosra vásárolt CAF-kocsik esete. A lecserélt Tatra-villamosokhoz képest jelentősen nagyobb férőhely mellett kevesebb (9 helyett 7) ajtó még a magaspadlós helyett alacsonypadlós kialakítás ellenére is olyan mértékben növelte a megállókban az utasok le- és felszállásának idejét, hogy a vonalon tarthatatlanná vált a korábban pontosan működő menetrend. 10%-kal kellett növelni a fordulóidőt, hogy a menetrend újra betartható legyen, az ehhez szükséges többlet villamosok beszerzése milliárd forintos, üzemeltetése évente további százmilliós nagyságrendű költséget okozott, az utasok pedig így is ritkább és egyenetlenebb követési idővel, és persze lassabb utazással szembesülnek, mint korábban.
Hasonló hatása volt az elmúlt egy évben az elsőajtós felszállás bevezetésének számos nagy forgalmú budapesti buszvonalon. A felszállás lelassulása miatt kezelhetetlen mértékű késések következtében a BKK-nak több vonalon meg kellett szüntetnie az elsőajtós felszállást, illetve növelnie kellett a beosztott buszok számát a menetrend betartásához.
Ezzel együtt találhatók Budapesten olyan buszvonalak, amelyeken a csúcsidőszakban is mérsékelt kihasználtság lehetővé tenné a kevesebb ajtót, illetve a hosszú utazási idő akár kifejezetten kívánatossá tenné a több ülőhelyet. Túl azon, hogy az utóbbinak a kapacitásnövelés is feltétele, további szempontként jelentkezik ugyanakkor a vonalhálózat lehetséges megváltoztatása, a menetrendtervezés és operatív forgalomirányítás rugalmassága, a járműflotta gazdaságos üzemeltetése, amelyek szemben állnak a többféle, korlátozottan bevethető járműkonfiguráció bevezetésével. Ezekre a kérdésekre mindeddig az univerzálisan használható, egységes kivitelű járművek jelentették a választ. Az ebből való elmozdulás lehetséges, de részletes gazdaságossági vizsgálatot igényel a járművek, vonalak, üzemeltető közlekedési vállalatok és azok telephelyeinek egymáshoz rendelése terén.
Kérdésekkel fordultunk a BKK-hoz, hogy e tervezési folyamatot megismerhessük, és annak végeredményeként hozott döntésüket megérthessük. Arra voltunk kíváncsiak, pontosan mely vonalakon fognak közlekedni az új buszok, és milyen vizsgálatokat végeztek a férőhely-kihasználtság és a menetidők változására, a lehetségesen szükségessé váló plusz járművek számára vonatkozóan. Kérdéseinkre hetek elteltével sem válaszoltak, ami világossá teszi, hogy a döntést megelőzően semmilyen hatásvizsgálatot, gazdaságossági számítást nem végeztek.
Ez egyébként a közbeszerzési eljárás dokumentumaiból is kiderül. Az ajánlatkérésben a BKK két- és háromajtós szóló, illetve három- és négyajtós csuklós buszt egyaránt elfogadott, ezzel kapcsolatos elvárása nem volt, az ajtók száma az értékelési szempontok között nem szerepelt. E tény egyben megmutatja, hogy a cég kommunikációja, mint az elmúlt években számos alkalommal, úgy ezúttal is nyilvánvaló hazugság. Szó sem volt az utasok kényelmének szempontjáról, ezt az indoklást utólag illesztették az eredményhez, miután az ajánlati követelményeknek minimálisan megfelelő, kétajtós szóló és háromajtós csuklós buszokat ajánló pályázó lett a nyertes.
Valójában ugyanis információink szerint már a BKK-nál is felismerték, hogy gondot okoz, mely vonalakra osszák be a jövőben a korlátozottan bevethető 150 buszt. Ez a beszerzés ugyanis egy kifutó másik üzemeltetési szerződés pótlását szolgálja, a járművek darabszáma, és az előző szerződés lejárta és az új kezdete pontosan megegyezik. A kiváltandó 150 busz döntően Észak-Pestről (Újpestről és Rákospalotáról) induló, nagy forgalmú vonalakon dolgozik, amelyeken a kevesebb ajtó kezelhetetlen zsúfoltságot, a megállókban a le- és felszállás elhúzódását, a menetrendek felborulását okozná – pontosan, mint évekkel korábban az 1-es villamos esetében. A kényszerűen megnövekedő fordulóidőkből következő járatritkítás nem vállalható, több jármű forgalomba állítása jelentős többletköltséggel jár, az utasok pedig utóbbi esetben is lassabb utazásra számíthatnának.
Alternatívaként felmerülhet, hogy az új buszokat más, kisebb forgalmú vonalakon vetik be szerte Budapesten. Ebben az esetben a következő 10 évben a jelenlegi üzemeltető ArrivaBus helyett a BKV-nak kellene átvállnia az említett újpesti és rákospalotai végállomásokról induló járatokat. Ez azonban szintén komoly többletköltséget okoz: a BKV a telephelyei földrajzi elhelyezkedése okán csak a maihoz képest megnövekedett rezsifutással tudná kiszolgálni a térséget.
A beszerzett buszok ajtóinak számáról szóló dilettáns döntés tehát minden lehetséges kimenetel szerint jelentős többletköltséget fog okozni a BKK-nak. Ennek feloldására a Közlekedő Tömeg Egyesület a következőket várja el:
1. Haladéktalanul módosítsák a szóban forgó buszok beszerzéséről szóló szerződést. A szóló buszok három, a csuklós buszok négy ajtóval rendelkezzenek minden jármű esetén. Ezáltal egyaránt biztosítható a BKV saját telephelyeinek közelében található vonalak gazdaságos üzemeltetése, a BKV telephelyeitől távoli észak-pesti térség nagy forgalmú vonalainak alkalmas járművekkel való kiszolgálása, és a jövőben lehetséges hálózati és menetrendi változások, a mindenkori forgalmi zavarok rugalmas kezelése.
2. A BKK utólagosan észszerű időn belül vizsgálja meg és tegye közzé, hogy pontosan milyen többlet üzemeltetési költséget okozott volna hibás döntésének helybenhagyása.
3. A BKK tegye közzé, hogy a megrendelés módosítása milyen többletköltséget okozott.
4. Érvényítsenek munkajogi következményt a felelőssel szemben.
(Címlapkép: MAN Truck & Bus SE)
Frissítés: megérkezett a BKK úgynevezett válasza
Reggeli posztunk után (link lent) épp ma délben látta elérkezettnek az időt a BKK, hogy hetekkel ezelőtti levelünkre reagáljon. Írásukat ezúton közöljük. Választ semmilyen kérdésünkre nem kaptunk. Szerettük volna, ha nem kell kiegészítésekkel élnünk, de sajnálatosan a társaság ismét olyan mértékű valótlanságot és csúsztatást (köznapi nevén: hazugságot) közölt, amit nem tudunk elfogadni. Ezért megjegyzéseket illesztettünk a szövegbe.
BKK: Tisztelt (…),
köszönjük az érdeklődését és a megkeresését, a kérdéseire az alábbi tájékoztatást adjuk. Egyúttal kérjük, hogy témával kapcsolatos publikációi során a BKK alábbi álláspontját is hozza nyilvánosságra.
A városi közlekedésben az elmúlt évtizedek jellemző tendenciája, hogy a mennyiségi utasszállításról fokozatosan térnek át a minőségi szolgáltatásra, azaz egyre nagyobb a hangsúly az utaskomfort növelésén.
Ezt az elvet vallja Budapest is, ezért tértünk át a férőhelyek tervezésénél az álló utasok tekintetében az 5 fő/négyzetméterről 4 fő/négyzetméter értékre, és ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt az elvárás az ülőhelyek számának növelésére. A 2010-es évek közepétől a budapesti helyi közlekedésben is megjelentek az ajtószám-csökkentéssel több ülést, illetve jobban hasznosított belső térkialakítást biztosító autóbuszok.
KT: Néhány tucat buszról van szó, melyeket döntően egy speciális konstrukcióban a Volánbusz üzemeltetett budapesti járatokon. E buszok tervezetten csekély számú utassal, ritkán közlekedő járatokon futottak, ahol maradéktalanul megfeleltek. A tervezettől eltérő más, forgalmasabb vonalon való eseti megjelenésük azonban éveken keresztül rendszeres fennakadást, zsúfoltságot, nem ritkán utaslemaradást okozott. E járművek többsége már nem is közlekedik Budapesten, helyüket hagyományos elrendezésű, háromajtós szóló és négyajtós csuklós buszok vették át. Ezen túl csak maroknyi, kényszerűségből használtan beszerzett (azaz gyártásakor nem a budapesti igényekre szabott), mára élettartama végén járó kétajtós szóló busz jár Budapesten, a kertvárosi XVI. kerületben.
BKK: A nagy forgalmú villamosvonalakon, elsősorban az 1-es, a 4, illetve a 6-os vonalon közlekedő, nagy kapacitású járműveken a modern járműtípusok bevezetésével a fentiekben bemutatott tendenciának megfelelően csökkent az ajtószám. A 4-6-os villamosvonalon korábban közlekedő kétkocsis Ganz villamos szerelvények még 10 ajtóval rendelkeztek, a helyettük forgalomba állított Siemens Combino villamoson már csak 8 ajtó teszi lehetővé az utascserét. A később forgalomba állt, azonos hosszúságú CAF villamosokon, pedig már csak 7 ajtón keresztül, zavartalanul történik az utascsere.
KT: Zsúfoltság, utaslemaradás, naponta felboruló menetrend, milliárd forintos többletköltség: a BKK számára ez jelenti a zavartalan közlekedést. Emlékeztetünk: az 1-es villamoson a CAF-kocsik forgalomba állítása a lecserélt Tatra-villamosokhoz képest jelentősen nagyobb férőhely mellett kevesebb (9 helyett 7) ajtó még a magaspadlós helyett alacsonypadlós kialakítás ellenére is olyan mértékben növelte a megállókban az utasok le- és felszállásának idejét, hogy a vonalon tarthatatlanná vált a korábban pontosan működő menetrend. 10%-kal kellett növelni a fordulóidőt, hogy a menetrend újra betartható legyen, az ehhez szükséges többlet villamosok beszerzése milliárd forintos, üzemeltetése évente további százmilliós nagyságrendű költséget okozott, az utasok pedig így is ritkább és egyenetlenebb követési idővel, és persze lassabb utazással szembesülnek, mint korábban.
BKK: Az elmúlt években a pandémia egyik sajnálatos következményeként Budapesten is átrendeződtek a közlekedési igények, a közösségi közlekedés utasszáma jelentősen esett vissza. A BKK az autóba átült utasok visszavonzásának lehetőségét még inkább a közösségi közlekedési szolgáltatás minőségének emelésében látja. A külső kerületekből a belváros felé ingázó autósok számára úgy lehet vonzó alternatíva a közösségi közlekedés, hogy még kényelmesebb utazást biztosítsunk számukra; sok más szolgáltatásfejlesztési tényező mellett az ülőhelykínálat növelése jelentheti az egyik megoldást.
KT: Teljes mértékben egyetértünk. Az ülőhelykínálat növelése azonban csak a tömegközlekedési férőhelyek együttes bővítésével érhető el. Egységnyi alapterületen kevesebb ülő utas foglalhat helyet, mint álló. Önmagában több ülőhely beépítése változatlan járműméret és járatsűrűség mellett csökkenti a férőhelyet, ami csak további zsúfoltságot okoz. Ha a többlet ülőhelyet ráadásul egy ajtó helyére építik be, az a le- és felszállás elhúzódása miatt a már leírtak szerint csak fokozza ezt a hatást. A BKK-nak minden lehetősége megvolt a saját kívánalmainak megfelelően több ülőhelyet, egyben változatlan számú ajtót és összes férőhelyet kínáló járműveket rendelni, a hagyományostól hosszabb, 13-13,5 méteres szóló, 20-21 méteres csuklós buszok formájában, de nem tette. Valójában semmilyen ezzel kapcsolatos elvárása nem volt a vállalatnak, mint arra már korábban is utaltunk. A kevesebb férőhelyet és kevesebb ajtót kompenzáló járatsűrítésre pedig még csak utalást sem tett a BKK, és ezt a megoldást mi sem tekintjük reális lehetőségnek.
BKK: A hátsó ajtó elhagyása mind a szóló, mind a csuklós autóbuszokon 4-6 darabbal (mindkét busztípus esetében 10-15 százalékkal) növelheti az ülőhelyek számát. Ezzel az autóbuszok hátsó részében egy komfortos ülőhely zóna jön létre.
KT: … amennyiben nem számítjuk azon utasok komfortját, akik a több ülőhely miatt a fennmaradó kevesebb állóhelyen zsúfolódnak, vagy fel sem férnek a kevesebb ajtó miatt lassabban haladó, ezért ritkábban járó buszra. Ajánljuk az 1-es villamos példáját.
BKK: Több korszerű autóbusztípus esetében megállapítható, hogy egyrészt a hátsó két ajtó mindössze 1-1 üléspár távolságra került egymástól, másrészt a korszerű járművek utastér-elrendezésének változásával (a motor a jármű hátsó utasterében foglal helyet és a hátsó utasperon megszűnt) a leghátsó ajtóra jutó férőhely lényegesen lecsökkent. Így a hátsó ajtó megléte az utascsere-idő vonatkozásában gyakorlatilag elhanyagolható.
KT: A hátsó ajtó elhagyásával az annak helye környezetében helyet foglaló utasok nem tűnnek el, az előrébb lévő ajtónál fognak le- és felszállni, ennek időszükséglete hozzáadódik az ennél az ajtónál egyébként is történő le- és felszállás időigényéhez. Ez mind szóló, mind csuklós busz esetén hosszabb várakozást okoz a megállókban. Ajánljuk az 1-es villamos példáját.
BKK: Fontos még kiemelni, hogy a 2000-es évektől kezdődően folyamatosan elterjedt az első ajtós felszállási rend, ami mára az autóbuszvonalak több mint 70 százalékát érinti hétköznapokon, és hétvégén számos, csuklós autóbusszal kiszolgált vonalon is megjelenik. Az „első ajtózás” esetében még kevésbé merül fel a leghátsó ajtó szükségessége, az utascsere során az első ajtón történő felszállás, jegyellenőrzés és az esetleges jegyvásárlás időszükséglete a mértékadó.
KT: Irreleváns felvetés. A kiváltani szükséges buszok által jelenleg kiszolgált vonalak döntő részén minden ajtón fel lehet szállni. Más vonalak választása pedig súlyos többletköltséget okozna az üzemeltetésben, mint azt előző írásunkban jeleztük.
BKK: Meglátásunk szerint a fővárosi vonalakon fennakadás nélkül tudnak ezek a járművek közlekedni, azonban a járműkiadás tervezése során olyan vonalakra tervezzük beosztani a járműveket, ahol kifejezett előnyt jelent ezek kialakítása:
– elsősorban olyan gyorsjáratokra, ahol nagyobb az átlagos utazási távolság, nincs megállónkénti nagymértékű utascsere, valamint
– olyan ún. gyűjtő-terítő jellegű járatokra, ahol a nagy utasforgalom a végállomásokra koncentrálódik, a közbenső állomásokon folyamatosan töltődik (ellenkező irányban ürül) a jármű.
KT: A kiváltani szükséges buszok által jelenleg kiszolgált vonalak döntő része nem felel meg eme leírásnak. Olyan buszvonalakról van szó, amelyek százezres lakosságszámú külső városrészeket kötnek össze egymással és a városközponttal, és a munkanapi csúcsidőszakban jelenleg is zsúfoltak. Az azonos útvonalon haladó járatokat összeszámítva követési idejük több esetben 1-3 perc, még a ritkább útvonalakon is 4-5 perc. Ilyen jellemzők mellett az ajtók számának csökkentése borítékolja a folyamatos fennakadásokat. Más vonalak választása pedig súlyos többletköltséget okozna az üzemeltetésben, mint azt előző írásunkban jeleztük.
BKK: Az új buszok közlekedési területe változatlanul a kiváltott szerződésben meghatározott közlekedési terület. (A sajtóközleményben szereplő közlekedési terület – az észak-budai és észak-pesti, valamint a kelet-pesti kerületek – nem szigorú kerületi lehatárolást jelent, hanem akár a szomszédos kerületekbe vagy a belváros felé tovább közlekedő járatokat is magában foglalja.)
Tájékoztatjuk, hogy 2023-ban a Fővárosi Önkormányzat járműmegújítási programja keretében a 150 autóbusz mellett, további 135 – ebből 72 szóló és 63 csuklós – új, korszerű autóbusszal frissül a járműállomány, amely a fővárosi autóbuszok több mintegy negyedének cseréjét, azaz összesen mintegy 300 vadonatúj autóbusz forgalomba állítását jelenti.
A buszvonalakhoz való részletes hozzárendelést a BKK a 2023-ban forgalomba álló járművekkel együttesen fogja elkészíteni.
KT: Köszönjük annak megerősítését, hogy az ajtók számáról szóló döntést semmilyen hatásvizsgálat, tervezés és gazdaságossági számítás elvégzése nem előzte meg.
BKK: Fontos, hogy a korszerű járművek beosztását tovább segíti majd a 2023 első felében véget érő metrópótlás következtében felszabaduló mintegy 100 korszerű csuklós jármű is.
Összefoglalva elmondható, hogy az utasok komfortos közlekedésének fontos eleme a kényelem, amit a műszaki lehetőségekhez igazodva az ülőhelyszám növelésével kívánunk teljesíteni. Ehhez kapcsolódóan az eggyel kevesebb ajtóval rendelkező járművek megfelelő megoldást biztosítanak, melyre tekintettel lesz a BKK a járművek buszvonalakhoz történő hozzárendelése során.
További részleteket a 150 új járműről itt olvashat: https://bkk.hu/hirek/150-autobusszal-ujul-meg-a-budapesti-jarmupark-2023-ban.7759
Köszönjük a türelmét, egyúttal arra kérjük, hogy témával kapcsolatos publikációi során a BKK álláspontját is hozza nyilvánosságra.
Üdvözlettel,
Budapesti Közlekedési Központ
BKK Kommunikáció
