Támogatjuk a BKK új vezérigazgatójának elképzelését.
Évek óta napirenden lévő kérdés a Lánchíd felújítása. Egyelőre nem tisztázott, hogy mikor kezdődik a felújítás, milyen műszaki tartalomra sikerül forrást biztosítani, és a felújítás után milyen forgalmi rend lesz érvényben a hídon. Eközben a híd állapota folyamatosan romlik, a Lánchídon január 4-e óta az 5 tonnánál nehezebb járművek nem haladhatnak át, ezalól csak a BKK buszai képeznek kivételt.
A jelenlegi helyzet – a korlátozástól függetlenül – senkinek sem kedvez. A hídon a nap jelentős részében dugóban állnak a járművek. A kerékpárosok emiatt a járdára szorultak ki, ami viszont túl keskeny ahhoz, hogy a gyalog és biciklivel közlekedők között ne legyenek állandó konfliktusok. A tömegközlekedést használók is rosszul járnak, hiszen a torlódások miatt a buszok sok esetben nemcsak a Lánchídon, hanem az Alagútban és a József Attila utcában is csak lépésben tudnak haladni.
Budapesten és az agglomerációban 2010 óta körülbelül 200 ezerrel nőtt az autók száma, ez óriási emelkedés. Egy átlagos budapesti autós évente 162 órát tölt dugóban, ezzel Budapest 30. helyen áll a több mint 200 várost tartalmazó listán. Több kutatás, felmérés eredménye szerint is évente több mint 2000 budapesti lakos hal meg idő előtt a szennyezett levegő miatt. Vitathatatlan tehát, hogy a jelenlegi fővárosi közlekedési helyzettel senki sem jár jól, feltétlenül szükséges az autóforgalom csökkentése. Ezt pedig a belvárosban kellene elkezdeni, ahol a közösségi közlekedés, a gyaloglás és a kerékpározás már most is gyorsabb és kényelmesebb az autózásnál. Ennek fontos eleme lehet a Lánchíd, ahol a híd forgalomcsillapításának köszönhetően a környékbeli közterek is élhetőbbé válnának
Varga Ivett, a BKK új vezérigazgatója egy múlt heti interjúban azt mondta: “A Lánchíd a klasszikus értelemben vett gyalogoshídnak nem alkalmas, hiszen egy átlagos magasságú ember az útpályáról a láncok magassága miatt nem lát rá jól a Dunára. Reális forgalmi változat lehet, hogy az útpályát csak kerékpáros forgalomra, vagy kerékpáros forgalomra és közösségi közlekedésre használjuk, illetve mentők, tűzoltók természetesen át tudnak rajta haladni, a gyalogosok pedig a felújítás után is a járdán közlekedhetnek.”
Egyesületünk támogatja a BKK vezérigazgatójának elképzelését, azt viszont nem tartjuk jó ötletnek, hogy a Lánchidat a buszok elől is lezárják. Csúcsidőben 2-3 percenként követik egymást a 16-os és 105-ös buszok jelentős utasforgalmat bonyolítva, ráadásul az autók kitiltása után tömegközlekedésre váltók miatt a jelenleginél nagyobb kapacitásra lehet szükség ezen az útirányon. Ha megszűnnek a dugók a Lánchídon, illetve a forgalom átrendeződése miatt az afelé vezető pesti és budai útvonalakon is, a buszok akadálytalanul haladhatnak majd, így az I. és XII. kerület jelentős részéről gyorsabban elérhetővé válna a Deák Ferenc tér környéke. Ebben az esetben megfontolandó lenne a 110-es és/vagy a 178-as járatot is erre közlekedtetni a zsúfolt Erzsébet híd helyett.
A gyalog és kerékpárral közlekedők valójában jóval többet nyerhetnek, mint azt elsőre gondolnánk. A Lánchíd forgalomcsillapításával az autóforgalom a híd felé vezető útvonalakon is csökkenni fog, így teljesen logikus lépés a József Attila utca, a Széchenyi tér és a Clark Ádám tér gyalogos- és kerékpárosbarát átalakítása is. Az autóforgalom által elfoglalt terület csökkentésével növelhetők a gyalogosok és kerékpárosok által igénybe vehető területek, közlekedésük kényelmesebbé és biztonságosabbá válhat. A Lánchídon a kerékpárosok az útpályán akadálytalanul haladhatnak, a gyalogosok pedig továbbra is a járdát használhatnák, ahonnan – az útpályával ellentétben – a kilátás is biztosított.
Az autóforgalom csökkenése mindkét hídfő tágabb környezetére pozitív hatással lenne: javulna a levegőminőség, csökkenne a zajterhelés és nagyobb élet lenne a köztereken. Fontos lenne, hogy mind a Széchényi mind a Clark Ádám tér gyalogos- és kerékpárosbarát átalakítása is a Lánchíd felújításával egy időben történjen meg. Megvalósítható ötletnek tartjuk a villamospálya felszínre helyezését is.
A rendelkezésre álló forrásoktól függetlenül elengedhetetlennek tartjuk, hogy a városvezetés ne csak szavakkal, hanem tettekkel is elősegítse a belváros élhetőbbé tételét. Ebben fontos szerepe van a Lánchíd felújításához hasonló nagyprojekteknek, azonban olyan olcsón és rövid távon megvalósítható tervekre is szükség van, amikkel már a közeljövőben csökkenthető a várost terhelő autóáradat, ember-központúbbá és zöldebbé tehető a város.
