Hamarosan elkészül a Baross utcai kerékpáros tengely, és a Ferenc körúton is elkezdődik az új kerékpársávok kijelölése. Ezek mind fontos és szükséges lépések, azonban a Főváros korábbi terveiben néhány főhálózati hiányosság pótlása helyett egy összefüggő kerékpározásbarát főhálózat létrehozása szerepelt. Ez a kerékpározás versenyhátrányának csökkentése céljából fontos, hiszen a budapesti főútvonalak jelentős részén továbbra is csak autóval, közösségi közlekedéssel és gyalog lehet akadálytalanul és biztonságosan közlekedni, biciklivel nem.
A járványhelyzet idején nagy lendülettel kezdődött meg az új budapesti kerékpársávok kijelölése. Az akkor ismertetett koncepció szerint a közlekedési felületek újraosztásával, gyorsan és ideiglenes eszközökkel tették volna összefüggőbbé a kerékpárosbarát főhálózatot. Ennek első elemei rövid időn belül el is készültek, és hamar népszerűek lettek. Egyesületünk is támogatta a koncepciót, hiszen úgy gondoljuk, hogy gyorsan, akár ideiglenes eszközökkel fejlesztett, összefüggőbbé tett főhálózattal gyorsan és olcsón lehet valóban jelentős változást elérni. Ha a város fő közlekedési útvonalain lehetővé válik az autóforgalomtól elkülönített, gyors és biztonságos kerékpáros közlekedés, az már önmagában is sokkal vonzóbbá teszi a biciklizést. A tapasztalatok alapján pedig a későbbiekben megkezdődhet az utak faltól falig történő megújítása, újratervezése.
A biztató kezdet után egyesületünk és számos városlakó is várta a folytatást, azonban a lendület néhány hét után megtört, a Villányi úti kerékpársávok kijelölése után több mint egy hónap telt el, mire az első, egyébként legfeljebb figyelemfelkeltésre alkalmas kerékpáros nyomok megjelentek a Baross utcában. Mindeközben a korlátozások enyhítésével a budapesti autóforgalom gyorsan elérte a járvány előtti szintet, néhol felül is múlta azt. Kivétel ezalól a Nagykörút és az Üllői út belső része, itt csökkent a gépjárműforgalom, miközben az alternatív útvonalak (Hungária körút, pesti alsó rakpart) gépjárműforgalma változatlan maradt, a Nagykörúton kerékpározók száma pedig folyamatosan nő. Ez azt mutatja, hogy a Nagykörutat használók közül sokan más közlekedési módra tértek át, hiszen ha van vonzó és versenyképes alternatíva az egyéni autóhasználattal szemben, akkor azt a városlakók használni fogják.
Annak érdekében, hogy a kerékpározás minél több budapesti ember számára legyen valóban vonzó közlekedési mód, a főhálózat további fejlesztése elengedhetetlen. Több olyan fontos főhálózati elem hiányzik ugyanis, melyek egyenként is komoly előrelépést hozhatnak egy-egy városrész közlekedésében. Ezek jelentős része szerepelt a Magyar Kerékpárosklub márciusi javaslatcsomagjában, és a városvezetés tervei közé is bekerült.
Ilyenek többek között:
- a meglévő útvonalak kiterjesztése a külvárosok és az agglomeráció felé; a MÁV- és HÉV-állomások elérhetőségének javítása, ott a biztonságos kerékpártárolás megoldása
- a Duna-hidak kerékpáros átjárhatóságának javítása
- észak-déli tengely létrehozása a Belvárosban: Belgrád rakparti kerékpárút és az Akadémia utca kerékpársávjának összekötése a kellően széles Apáczai Csere János utca kétirányúsításával a kerékpározók számára
- a Rákóczi út kerékpározhatóvá tétele a buszsávok középre helyezésével, illetve a Dohány utca/István utca és a Wesselényi utca/Dembinszky utca kerékpározásbarát átalakítása.
- a nagykörúti kerékpár-útvonal két végének “összekapcsolása” Budán, a Margit körúton, az Alkotás utcán, a Karolina úton, az Október huszonharmadika utcán és az Irinyi József utcán keresztül
- a Fiumei út és Dózsa György út, valamint a Vágóhíd utca biztonságosan kerékpározhatóvá tétele.
A fenti példák egy része gépjárműforgalmi sávok és parkolóhelyek megszüntetése nélkül is megvalósítható – ahol azonban nem oldható meg enélkül, ott a Fővárosnak fel kell vállalnia egy-egy gépjárműforgalmi sáv vagy parkolósáv átalakítását a tisztább levegőjű és élhetőbb város érdekében. Mint az a nagykörúti kerékpársáv esetén megtapasztalható, egy-egy hiányzó főhálózati elem pótlása jelentős mértékben megemelheti a kerékpárra ülők számát. Ebből az autóval közlekedők is profitálnak, hiszen a gépjárműforgalom csökkenésének köszönhetően gyorsabban haladhatnak.
A Főváros kerékpározhatóbbá tételében a mellékutcák szerepének újragondolása is jelentős előrelépést hozhat. Néhány egyszerű intézkedéssel (pl. egyirányú utcák kötelező haladási irányának megváltoztatásával) megszüntethető az átmenő gépjárműforgalom, a közterületi autóparkolásra használt terület csökkentésével pedig elkezdődhet az utcák zöldítése, a gyaloglás és a kerékpározás felületeinek bővítése. A biciklire ülők komfortérzete a gépjárműforgalom csökkentésével, egyirányú utcák kerékpáros kétirányúsításával, kerékpártámaszok telepítésével vagy a kereszteződések beláthatóvá tételével is jelentősen növekszik. A változások hatására az ott lakók életkörülményei is javulnak: csökken a zaj- és légszennyezés, a nyári melegben érezhetően hűvösebb lesz az utcában, és elkezdődhet a környék felértékelődése.
Jó példa már Budapesten is akad: Ferencvárosban nemrég fejeződött be a Bakáts tér közlekedési rendjének ideiglenes átalakítása. Ennek keretében a környék forgalmi rendjét a helyi lakosok bevonásával úgy alakították át, hogy azt az átmenő gépjárműforgalom ne terhelje, kerékpárral viszont továbbra is átjárható maradjon, miközben a helyben lakók és ügyet intézők gépjárművel történő behajtása is biztosított maradt. Hasonló forgalomcsillapítást tervez három hónapos kísérleti időszakra a VI. és VII. kerület vezetése Terézváros és Erzsébetváros belső részein. Itt az átmenő gépjárműforgalom csökkentése mellett a Király utca belső szakaszának gyalogos-kerékpáros övezetté alakítását, a közterületi autóparkolás újragondolását is tervezik. A parkoló autók egy részét a meglévő környékbeli mélygarázsokban, parkolóházakban helyeznék el. A tesztidőszak során szerzett tapasztalatok és visszajelzések figyelembevételével elkezdődhet a közterek későbbi átépítésének tervezése.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy gyors és költséghatékony módon is lehet jelentős változásokat elérni: Párizsban, Milánóban, Rómában és Brüsszelben ugrásszerűen megnőtt a biciklizők száma az autóforgalom korlátozásának és az új kerékpársávoknak köszönhetően. Budapest is elindult ezen az úton, de összefüggő kerékpárforgalmi főhálózat és a jelenleg nagyrészt az autóhasználatot szolgáló közterek szerepének újragondolása nélkül nem várhatunk változást. A város zöldítése és élhetőbb, emberközpontúbb közterek kialakítása is csak az autók által elfoglalt hely csökkentésével érhető el. Ehhez átfogó koncepcióra és ütemezett megvalósításra van szükség. A város jövőjével és a kerékpározásbarát fejlesztésekkel kapcsolatban pedig elengedhetetlen a hatékony kommunikáció és a lakókkal, közlekedőkkel való folyamatos párbeszéd.
Korábbi írásunk a városi közlekedés átalakításának szükségességéről
A Magyar Kerékpárosklub márciusi javaslatcsomagja
Jó példa a ferencvárosi Bakáts térről
Forgalomcsillapítás Belső-Erzsébetvárosban
További témáink:
Megjelenése pillanatától egyöntetű elutasítás övezi a Budapest–Szeged vasútvonal 2019. december 15-étől érvényes új menetrendjét, mely összességében ...
“Az ideiglenes járványügyi menetrendek bevezetése lehetőséget teremt arra, hogy a felszabaduló vasúti jármű és állományi kapacitásokat a MÁV a főv...
