A budapesti buszok kevesebb mint 40 százalékán működik jól a klíma – gyakori kérdések és válaszok a légkondicionált járművekről

Hány jármű rendelkezik klímaberendezéssel Budapesten?

A BKK szolgáltatói, a BKV Zrt. és az ArrivaBus Kft. állományában összesen kb. 1450 autóbusz van, ezek közül mindössze 125 Ikarus nincs klímaberendezéssel felszerelve.

A 40 Siemens Combino és a 73 CAF Urbos villamos mindegyike rendelkezik légkondicionálóval. A 111 Hannoverből használtan vásárolt TW6000 típusú szerelvényből eddig egyre telepítettek klímát egy kísérleti átalakítás során, míg a 322 Tatra és a 67 Ganz csuklós villamos közül egyiken sincs ilyen berendezés, ahogy a fogaskerekű 7 szerelvényén se.

A trolibuszok közül csak 59 Skoda-Solaris és 2 autóbuszból átalakított Ikarus 412GT jármű klimatizált, 84 öregebb kocsin legfeljebb a nyitható ablak nyújt felüdülést nyáron.

Az M2-es és az M4-es metró vonalán közlekedő 37 Alstom szerelvény légkondicionált, a kisföldalatti 23 Ganz és az M3-as metró 37 Metrovagonmas vonata nem.

A klímás járművek hanyad részén működik jól a berendezés?

Az autóbuszok esetében ez az arány meglehetősen lesújtó: saját méréseink, valamint követőink Tudatos Közlekedő alkalmazáson küldött bejelentései alapján a járművek kevesebb mint 40 százalékán hűti érdemben az utasteret a légkondicionáló. Leginkább a Mercedes Conecto és a szóló Mercedes Citaro autóbuszokkal kedvezőek a tapasztalatok (bár ezek között is van kivétel).

A maradék busz nagyjából fele-fele arányban oszlik meg. Egyik részükön a klímának csak minimális hatása van, mert a berendezést már gyárilag alulméretezték vagy nem tartják megfelelően karban. Másik részükön a klíma csak zúg és meleget fúj, vagy egyáltalán nem üzemel. A fiatalabb járművek közül különösen rossz a helyzet a Karsan Atak midibuszokon, a hibrid Volvo és a magyar gyártmányú csuklós Modulo járműveken, ezek között gyakorlatilag nem találni olyat, amelyen ne lenne melegebb, mint az utcán. A problémát súlyosbítja, hogy a klímahibás járművek egy részén nincs megfelelő méretű nyitható ablak, vagy nem lehet kinyitni, mert reteszelve van.

A Combino villamosokon szinte mindig jól működik a légkondicionáló, viszont azokon a napokon, amikor 35 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a CAF-ok közül általában 5-10 szerelvénynek ki kell állnia a forgalomból a klíma meghibásodása miatt. A Skoda-Solaris trolibuszokkal szintén előfordulnak problémák, de az esetek többségében megfelelő a hőmérséklet.

Nem lehet, hogy a klíma működik, és csak azért van meleg a buszon, mert az utasok kinyitják az ablakot?

Nem. Tapasztalataink szerint az utasok az elmúlt években hozzászoktak a légkondicionált járművekhez, és túlnyomó többségük csak akkor nyitja ki nyáron az ablakot, ha érzi, hogy a klíma nem működik vagy meleget fúj.

Nem lehet, hogy működne a klíma, csak a sofőrök nem kapcsolják be?

Nem. A járművezetők számára is kínszenvedés 8-10 órát 35 fok feletti hőmérsékletben dolgozni, nekik is a jól működő klímaberendezés a kedvezőbb. Az általunk megkérdezett, nem megfelelően klimatizált kocsit vezető munkavállalók általában arról számolnak be, hogy a járművükön már hetek, hónapok vagy évek óta nem működik a berendezés, annak ellenére, hogy a garázsban rendszeresen jelzik a hibát.

Előfordulhat, hogy van néhány felelőtlen járművezető, aki személyes preferenciája miatt vagy üzemanyag-megtakarítási céllal kikapcsolja a klímát, de biztos, hogy nem ők vannak többségben.

Miért követel nagy energiafogyasztású klímákat egy olyan szervezet, ami rendszeresen a környezetvédelem mellett emel szót?

Mert a környezetvédelem nem járhat a személyautóhoz képest sokkal fenntarthatóbb közösségi közlekedést választó utasok sanyargatásával. Ha a közlekedők rendszeresen azt tapasztalják, hogy 35-40 fokos járműveken kell utazniuk, valószínűleg közülük sokan inkább összespórolják egy klímás autó árát, és beállnak a dugóba, mert az még mindig elviselhetőbb. Az utasok tömeges átszokása az egyéni autós közlekedésre a környezetvédelem és a város élhetősége szempontjából is sokkal rosszabb következményekkel jár, mint ha a buszok üzemanyag-fogyasztása némileg nő a klímabrendezés működése miatt.

Egyáltalán miért kéne klíma a buszokra? 30 éve egyiken se volt, mégis kibírtuk!

Mert a nyarak azóta forróbbak lettek. Budapesten a ‘80-as években átlagosan 20 volt a hőségnapok (olyan napok, amikor a maximumhőmérséklet a 30°C-ot meghaladja) száma évente, a 2010-es években viszont már 45, és ez egyre csak rosszabb lesz a klímakutatók és a meteorológusok szerint. A Másfél fok éghajlati szakértőinek oldalán tegnap megjelent elemzés szerint ami ma szélsőséges hőhullámnak számít, az a jövőben átlagos nyári nap lesz.

A járművek zárt utasterében, amelyet szinte folyamatosan tűz a nap, általában 3-8 fokkal melegebb van, mint kültéren, ha nem működik a légkondicionáló. Ez minden ember, de különösen az idősek, illetve a szív-érrendszeri és légúti betegséggel küzdők szervezetét megterheli, rosszulléthez vezethet.

Szintén figyelembe kell venni, hogy a rendszerváltás előtt sokkal kevesebb embernek volt lehetősége autót vásárolni, mint napjainkban, azaz a közösségi közlekedés kevésbé volt versenyhelyzetben. Ha a BKK meg akarja tartani utasait, kiszámítható, megbízható szolgáltatást kell nyújtania, melynek része a minden járművön működő klímaberendezés is.

Tudnak az illetékesek a problémáról?

Igen. A Tudatos Közlekedő alkalmazáson érkezett, akár napi több tucatnyi bejelentést egyesületünk folyamatosan továbbítja a BKK-nak.

Miért nem intézkednek?

Mert egyáltalán nem érdekli őket a probléma. A Fővárosi Önkormányzat és a BKK számára minden szükséges információ és eszköz rendelkezésre áll a gondok megoldásához, részükről tudatos döntés, hogy nem foglalkoznak azzal, hogy budapesti utasok tízezreinek kell minden nyári nap elfogadhatatlan körülmények között utaznia.

Mit kellene tennie a BKK-nak?

A BKV Zrt. és az ArrivaBus Kft. a BKK-val kötött közszolgáltatási szerződésében pontos előírások vonatkoznak arra, hogy milyen hőmérsékletet kell biztosítani a járművek utasterében. A BKK-nak joga van pénzügyi szankciókat kivetnie, ha a szolgáltatók nem teljesítik az elvárásokat, azonban már évek óta nem vagy csak nagyon ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, nem ellenőrzik, hogy megkapják-e azt a szolgáltatást az utasok, amiért fizetnek. Bejelentéseinket jellemzően ahelyett, hogy kivizsgálnák, csak továbbítják a jármű üzemeltetőjének és az ő ócska kifogásaikat küldik válaszként, mint például: “Az autóbuszok utasterének hőmérsékletét a járművön tartózkodók létszáma és az ajtónyitások gyakorisága jelentősen befolyásolja, ráadásul a hőérzet rendkívül szubjektív.”

Ezen a gyakorlaton sürgősen változtatni kell: a járműveket üzemeltető cégeknek csak akkor lesz érdeke, hogy javítsák, megfelelően működtessék, karbantartsák a klímaberendezéseket, ha ellenkező esetben komoly retorzió éri őket. Egyesületünk álláspontja szerint ha a kánikula idején az autóbuszon melegebb van, mint kültéren, azt az elszámolás során kimaradt menetnek kell tekinteni, az ilyen botrányos szolgáltatásért a BKK egy forintot sem szabad, hogy kifizessen a BKV-nak és az ArrivaBusnak.

Mit tudok tenni, ha azt tapasztalom, nem működik a járművön a klíma?

Az elmúlt évek tapasztalata sajnos az, hogy semmit. Javasoljuk, hogy utazásaitok során mindig vigyetek magatokkal vizet. Ha az útvonalon van rá lehetőségetek, inkább azokat a járműtípusokat keressétek, amelyeken általában működik a klíma, ha viszont nem üzemel vagy meleget fúj, nyissátok ki az ablakot.

Ettől függetlenül a Közlekedő Tömeg Egyesület továbbra is figyelemmel kíséri a fővárosi járművek állapotát, ezért várjuk bejelentéseiteket a Tudatos Közlekedő chatboton, illetve június vége óta már az Android-alkalmazásunkon keresztül is.

Az alábbi képek a tegnap, július 8-án a budapesti járműveken végzett méréseinket ábrázolják. A méréseket UNI-T UT322 típusú digitális hőmérővel végeztük, minden esetben árnyékban, legalább egy perccel felszállás után. A 15 vizsgált BKV-busz közül egyiken sem felelt meg a közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak a hőmérséklet, amely több esetben a 38 Celsius-fokot is meghaladta. Az ArrivaBus 7 busza közül 2 volt, amelyen nem tapasztaltunk problémát, 4 kocsin működött a klíma, de minimális hatása volt, egy járművön pedig egyáltalán nem működött. 5 villamoson és 2 trolibuszon kedvezőek voltak a tapasztalataink.